A Roaring Earth portálra nemrég feltöltött videó egy igen ritkán látható dráma pillanatait örökíti meg, amint egy mit sem sejtő kígyó beleakad az ausztrál fekete özvegy (Latrodectus hasselti ) hálójába, ahonnan nincsen már többé menekvése.
Amint az a lentebb beágyazott videón is jól látható, a kígyó hiába küzd, képtelen magát kiszabadítani a szinte láthatatlanul vékony ám de annál erősebb pókhálóból.
Az ausztrál fekete özvegy - amelyet vöröshátú pókként is emlegetnek a potrohán lévő élénkpiros sáv miatt-, először mérget fecskendez a tehetetlenül vergődő áldozatába, majd miután a kígyó megbénult, az erős csáprágói segítségével elkezd nagy darabokat kiharapni a védekezésképtelenné vált zsákmányából.
Az ausztrál fekete özvegy „étlapján" gyakran szerepelnek kisebb gerincesek,
köztük egerek és más rágcsálók, de, ahogy a fentebb beágyazott videón is láthattuk, még a kisebb testű kígyók sem érezhetik magukat biztonságban a parányi ízeltlábútól.
A vöröshátú pók vagy ausztrál fekete özvegy - ahogy a nevéből is kitűnik -, elsősorban Ausztrália különböző vidékein számít honos pókfajnak, de kisebb populációi Új-Zélandon, valamint Délkelet-Ázsiában is előfordulnak. Az ausztrál fekete özvegy a kistestű pókok közé tartozik, a méretesebb nőstények legfeljebb egy centiméteresek, a kisebb hímek pedig maximum 4-5 mm hosszúak.
Apró mérete ellenére a vöröshátú pók veszedelmes ragadozó,
amely erős és komplex mérgével bénítja meg a hálójába akadt áldozatait.
Az is előfordul, hogy a nagyobb zsákmányállatait először egy „szuperragasztóhoz" hasonló anyaggal spricceli be, ami összeragasztja az áldozatainak végtagjait, mozgásképtelenné téve így a prédát. Az ausztrál fekete özvegy ezután pókselyemmel szövi be zsákmányát, ami ezáltal tejesen megbénul.
A pók a reá nézve veszélyt jelentő méretes prédaállatot hosszú ideig hagyja a háló fogságában vergődni, és csak azt követően harapja meg - akár többször is-, hogy az áldozata már teljesen kimerült. Az ausztrál fekete özvegy jellemzően más ízeltlábúakat és pókokat zsákmányol, de a nála sokkal nagyobb méretű zsákmányra is rátámad, ha az a hálójába akad.
Az ausztrál fekete özvegy egyike annak a kevés pókfajnak,
amelyeknek az emberre is veszélyes lehet a csípése .
Mivel nagy előszeretettel üt tanyát a lakóházakban, emiatt a vöröshátú pók számos súlyos balesetet okozott már Ausztráliában.
A pók túlnyomórészt neurotoxikus mérge latrodektiz szindrómát okoz a emberekben; ez a harapás helye körüli fájdalommal kezdődik, ami később általában rohamosan súlyosbodik, és felfelé halad a megharapott végtagban. A komoly fájdalmat okozó tünetek több mint 24 órán át is fennállhatnak, alkalmanként pedig nedveződés észlelhető bőr marással lokalizált területén.
Az ausztrál fekete özvegy csípésének általános tünetei: a hányinger, hányás, az erős fejfájás és a zavartság. A keringési betegségben szenvedőknél ritkán ugyan, de akár halállal is végződhet a vöröshátú pók csípése, ha nem fordulnak időben orvoshoz. Az ausztrál fekete özvegy toxinjára 1956 óta létezik antiszérum.