Kérjük, hogy a baglyok számlálása közben tartsuk szem előtt a madarak nyugalmának biztosítását!
Lehetőleg ne menjünk be, különösen csoportosan ne a nappalozófák alá (ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze ezt), a törzstől tartsunk a lehető legnagyobb távolságot, amit távcső használata megkönnyít.
Ha azt tapasztaljuk, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudjuk elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyjuk ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.
Az országosan összehangolt, egyidőben végzett szinkron számlálás 2023-ban január 20–23. között, péntektől a következő hét hétfőjéig tart.
A telelő baglyokat azonban nem csak ilyenkor lehet számolni! A bagolycsapatokról egész télen várjuk az adatokat,
melyeket akár utólag, a tavasz folyamán is érdemes beküldeni (lásd később, a "Hogyan és hova jelentsem az adatokat?" fejezetben), mert ezek is bekerülnek az éves öszesítésbe!
Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:
internetes Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/PWKKlqNIEKIx7ll32
papíralapú jelentőlap letöltése itt>> https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/6_termeszetvedelem/monitoring_kozpont/erdei_fulesbagoly_szinkron_felmero_adatlap_2023.doc
a Madáratlasz Programban résztvevők a megszokott MAP felületet használhatják, a Projekt mezőben a TASIOTU kódot (telelő erdei fülesbaglyok felmérése) alkalmazva.
Amint azt a rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat" is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett!), az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat!
Amennyiben kérdése van a bagoly szinkronszámlálással kapcsolatban, kérjük, az erdeifules@mme.hu e-mail címre írjon!
Az Európában fészkelő tizenhárom bagolyfajból tizenkettő Magyarországon is előfordult már (gyöngybagolyfélék, bagolyfélék, egyedül a szakállas bagolynak nincs még magyar adata), tíz faj költ, és közülük öt rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.
Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly „fővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja.
Hogy miért teszik ezt? Biztosan nem tudjuk, csak feltételezéseink vannak. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsálószákmány-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra.
Ezeket azonban könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el, ha az agrávidék fáin, facsoportjaiban, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat. Csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok (a héja kivételével) nem szívelik az ember közelségét.
A lakott területi gyülekezések legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben alakulnak ki, azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb csoportok.
A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra vagyunk kíváncsiak, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfa állományok stb.) is érdemes és lehet adatot gyűjteni.
Bővebb információ a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján, itt: https://www.mme.hu/erdei-fulesbagoly-telelohelyek-felmerese-december-marcius
Az alábbi videókon baglyok láthatók.
Ez a felvétel nemcsak azért különösen érdekes, mert egy réti fülesbagoly látható
telelő erdei fülesbaglyok társaságában Túrkevén, hanem azért is, mert
elkészítésekor a fa alatt éppen egy lakó söprögetett, ami a
madarakat a legkevésbé sem zavarta
(Videó: Orbán Zoltán)
A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin. Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly „fővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja. És mindezt nem valami eldugott helyen, hanem a települések belső, legforgalmasabb
közterületein, iskolaudvarok fáin, ahol az óraközi szünetekben gyerekek
nyüzsögnek, vagy éppen templom melletti fákon, ahol a harangozás és az éjszakai díszkivilágítás
jelenthetne zavarást számukra (Videók: Orbán Zoltán)
(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu