A NASA potenciálisan veszélyes aszteroidákat figyelemmel kísérő csoportja, a Center for Near-Earth Objects (CNEOS) által közreadott pályaszámítási adatok szerint a 2023 OE5 katalógusjelet kapott égitest augusztus 14-én közel, mindössze 756 - 960 ezer kilométeres becsült távolságra fog elhaladni a Föld mellett. A becslések alapján az égitest mérete akkora lehet, mint egy nagyobb családi házé.
De nem csak ez lesz az egyetlen olyan, a csillagászati szakirodalom szerint földsúrolónak minősülő aszteroida, ami a veszélyességi határnak megadott távolságon belül érkezik a Föld közelébe az augusztus 14-ével kezdődő héten,
mert három másik kisebb égitest érkezése is mostanra várható.
A nagyjából szintén egy családi ház méretének megfelelő 2023 PS, illetve az utasszállító gépek méretéhez hasonló 37-40 méteres átmérővel rendelkező 2023 PQ, illetve 2022 PC-1 jelű aszteroida szintén most kerül földközelbe. Ez utóbbiak 1,55, illetve 5,1 millió kilométerre fognak elsuhanni a Föld mellett.
A NASA szerint a Földhöz legközelebb kerülő 2023 OE5-ös aszteroida esetén sem valószínű a becsapódás, de még ha ez esetleg meg is történne, a 2013 februárjában Cseljabinszk térségében felrobbant kisebb aszteroida méretéhez hasonló tömeggel rendelkező égitest valószínűleg nem okozna katasztrófát, mivel legnagyobb részt elégne a légkörben.
A 2023 OE5-öt idén július 25-én fedezték fel, ami a földsúroló aszteroidák Apolló csoportjába tartozik. A NASA szakértői szerint a 13 934 km/órás sebességgel haladó 2023 OE5 átmérője 54 láb, azaz mintegy 16,7 méter.
Augusztus 17-én csütörtökön érkezik földközelbe a 2023 OE5-nél jóval nagyobb, 2022 PC1-es jelű aszteroida, amelynek 40 méter körülire becsülik az átmérőjét, pályasebessége pedig 35 347 km/óra a NASA potenciálisan veszélyes aszteroidákat figyelemmel kísérő csoportjának számításai szerint. A 2022 PC1-es mintegy 5,1 millió kilométerre lesz a legnagyobb földközelsége idején. Amikor felbukkan egy-egy földsúroló aszteroida, mindig felvetődik a kérdés, hogy jelenthet-e ez bármilyen veszélyt a bolygónkra?
A NASA szakértője, dr. Kelly E. Fast szerint noha a most földközelségbe kerülő négy kisbolygó nem is jelent közvetlen fenyegetettséget,
a nagy környezeti katasztrófát okozó aszteroidabecsapódások egyáltalán nem ismeretlenek a Föld történetében.
A legismertebb az a 65,5 millió éve, a mai Yucatan-félsziget térségében történt aszteroidabecsapódás, amely a földtörténet egyik legnagyobb kihalási hullámát okozva eltüntette a dinoszauruszokat az élet színpadáról.
A súlyos következményekkel járó aszteroidabecsapódások jövőbeli lehetőségét ezért egyáltalán nem lehet kizárni. A NASA Near Earth Object Program kutatási projektjének nyilvántartása alapján 1994 és 2013 között összesen 556 alkalommal érkezett nagyobb tömegű meteoroida a Föld légkörébe. (A Nap körül keringő apró, szilárd kozmikus törmeléket meteoroidnak, a Föld légkörébe belépett felizzó meteoroid fényjelenségét meteornak, és a meteoroid felszínt elért maradványát pedig meteoritnak nevezzük.)
A csillagászati szakirodalomban földközeli vagy földsúroló objektumnak számít az olyan aszteroida, üstökös vagy nagyobb meteoroid, melynek pályája 1,3 CsE távolságon belül keresztezi a Föld pályáját és így elvileg fennáll az ütközés lehetősége. ( Egy Csillagászat Egység, vagyis CSE egyenlő a Föld-Nap közepes távolsággal, megközelítőleg 149,9 millió kilométerrel.)
A földsúroló aszteroidák veszélyességi fokozatát az úgynevezett Torino-skálán jelölik.
A Torino-skála 0 és 10 közötti besorolással adja meg egy-egy földsúroló objektum potenciális veszélyességét, valamint a feltételezett ütközés súlyosságát az objektum tömegéből és sebességéből számított becsapódási energia alapján.
A 0 értéknél kizárható az ütközés, míg a 10-es besorolásnál a becsapódás bizonyos, és globális katasztrófát okoz.