Miután megállapították a lelet jelentőségét, Peter Cockton, Lloyd Roberts és Tim Watson királyi vagyonkezelők jelentették a felfedezést a Portable Antiquities Scheme nevű programnak, amely az Egyesült Királyság lakossága által talált, egyre növekvő számú és értékesebb, régészeti jelentőségű kis leletet rögzíti.
A kincsesláda 15 aranypénzből, úgynevezett staters-ből áll, amelyeket Krisztus előtt 60 és Krisztus előtt 20 között vertek három különböző pénzverdében, a mai Lincolnshire területén.
Az érméket a tudósok az úgynevezett Corieltavi törzsnek tulajdonítják, amely a késő vaskorban a mai Kelet-Közép-Anglia földrajzi területén élt. Elsősorban mezőgazdasági társadalomról beszélhetünk, amely a Krisztus előtt 1. század elején kezdett el feliratos érméket verni.
Ez a lelet fantasztikus példája az Északnyugat-Walesben található gazdag régészeti tájnak
– mondta Sean Derby, a Gwynedd Archaeological Trust régészeti nyilvántartó régésze és a PAS Cymru leletfelvételi felelőse a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Bár a lelet közvetlen környezete nem adott támpontokat a lelet eredetére vonatkozóan, a lelőhely egy olyan területen fekszik, ahol ismert az őskori és a korai római kori tevékenység, ami hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük ezt a régiót.
Hozzátette: nagyon hálás a megtalálónak és a földtulajdonosnak, amiért jelentették a leletet, és lehetővé tették számukra, hogy meglátogassák a lelőhelyet.
Az egyes érmék kialakítása igencsak stilizált, ami láhatóan II. Fülöp macedón aranyérmékből merített ihletet.
A makedón érmék előlapján Apollón mellszobra, hátlapján pedig egy két ló által húzott szekér látható a kocsissal együtt. A előoldalon Apolló koszorúját és haját művészi módon ábrázolták, míg a hátoldalon egy stilizált háromszögletű fejű ló látható, amelyet különféle szimbólumok kísérnek.