Gross szerint a megkövesedett salakanyagok hiénáktól és kardfogú macskaféléktől származnak. Hozzátette, hogy a ragadozófajok legrégebbi ilyen jellegű maradványairól van szó.
Mint mondta, a még 2017-ben megtalált maradványok elemzésével megállapították, koruk 12-12,2 millió évre tehető, így kétmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert hasonló leletek.
Az ásatási helyszínen ezen felül több mint hatvan gerinces faj csontvázmaradványai kerültek elő a miocén korszakból.
Gross, valamint bécsi és müncheni kollégái megállapításaikat a Historical Biology című szaklap friss számában tették közzé.
A hiénától származó ürülékben számos, milliméteres nagyságú, vegyi hatás következtében szétmart csontszilánkot találtak, ami a ragadozó általi intenzív marcangolásra és erős emésztési tevékenységre vall.
A szakértők szerint egyelőre még nem azonosított szőrzet lenyomatát is megtalálták a megkövesedett ürülékben.
A szőrszálak átmérője alapján kis, valamint közepesen nagy zsákmányállatokról lehet szó, mint például repülő mókusok, hódok, pocoknyulak, de az is elképzelhető, hogy magától a ragadozótól származnak. Mindemellett fenyőfélék és virágos növények mikroszkopikus maradványaira is figyelmesek lettek a kutatók. Ez utóbbi növényi anyagok táplálkozás vagy ivás közben kerülhettek szervezetükbe.
A kardfogú tigris ürülékében megkövesedett baktériumokat is találtak.