A bíróság indoklása szerint a tömeges cápairtást nem előzték meg sem a tigris- és bikacápa-populációkra, sem a cápaöldöklés ökológiai hatásaira vonatkozó alapos tudományos kutatások. A Franciaországhoz tartozó szigetcsoporton az Együtt a Bolygóért (EPLP) környezetvédő szervezet fordult keresettel a bírósághoz.
A cápák megritkítását azután határozták el a Déli tartomány hatóságai, hogy februárban egy tengeri ragadozó megölt egy ausztrál turistát, három héttel azt megelőzően pedig egy fürdőző nő sérült meg súlyosan hasonló incidensben.
A cápatámadások veszélye miatt a hatóságok strandokat kényszerültek lezárni, a népszerű fürdőhelynek számító Anse Vata-öbölben pedig cápahálót feszítettek ki a fürdőzők és a szörfözők védelmére.
A környezetvédők szerint az államilag irányított cápamészárlásban már a tengeri ragadozók tucatjait ölték meg, 60 százalékban a védett területeken. Az EPLP a rezervátumokon kívül is be akarja tiltatni a célzott öldöklést. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a cápák tömeges leölése "valószínűleg ökológiai problémák egész sorát okozza", és rossz üzenetet küld a közvéleménynek.
A főváros, Nouméa polgármestere, aki úgy véli, hogy túlszaporodtak a cápák Új-Kaledónia partjainál, 650 ezer eurót utalt ki az irtókampányokra, és meghatározott számú cápa leölését tűzte ki 2023 végéig.
Az új-kaledóniai idegenforgalmi hivatal adatai szerint 1958 és 2020 között 67 cápatámadás történt a szigetek körül, ezekből 13 végződött halállal. Az utóbbi években gyakoribbá váltak a támadások.