A Föld felé száguldó szokatlan üstökösön vulkáni tevékenység volt megfigyelhető októberben, emiatt úgy tűnt, mintha szarvai nőttek volna. Ez egy hónapon belül már a második, idén pedig a harmadik kitörés az objektum felszínén. Az elkövetkezendő időszakban a vulkáni tevékenység fokozódni fog, miközben az üstökös egyre beljebb hatol a Naprendszerbe.
A 12P/Pons-Brooks (12P) egy kriovulkáni, vagyis hideg vulkáni üstökös. Hasonlóan társaihoz, ennek is van jéggel, porral és gázzal teli magja, és homályos felhő, ún. kóma veszi körül, amit az üstökös belsejéből kiszivárgó anyag hoz létre.
Ellentétben a nem vulkáni üstökösökkel, a Napból érkező sugárzás túlhevítheti a 12P belsejét, amitől a mélyben lévő nyomás megnő, a mag megreped, és a benne lévő jeges anyag az űrbe távozik. E kitörések hatására az üstökös kómája kitágul és kivilágosodik, mivel több fényt ver vissza a Föld felé.
Amikor az üstökös kitör, kómája jellegzetes ördögi "szarvakat" hoz létre.
Ezek a szarvak azért alakulnak ki, mert a 12P nagy, mintegy 17 kilométer átmérőjű magjának felszínén egy szokatlan "bevágás" található, amely elzárja a kriomagma kiáramlását az űrbe, és szabálytalan alakúvá növeszti a kitágult kómát.
A csillagászok megfigyelték, hogy július 20-án az üstökös kómája 7000-szer nagyobbra nőtt, mint a magja. Október 5-én az üstökösön ismét vulkáni aktivitás jeleit detektálták, ami még a korábbiaknál is intenzívebb volt, és látványosabb változásokat idézett elő a kóma alakjában. A legutóbbi kitörés október 31-én volt, ami miatt a 12P százszor fényesebbé vált a szokásosnál, igaz, a szarvai hosszával ezúttal nem döntött rekordot.
A 12P elliptikus pályán mozog, és 71 év alatt mindössze egyszer kerüli meg a Napot. Ideje nagy részét a Naprendszer külső tartományában tölti, ahol nehezen észlelhető; csak akkor látható jobban, ha a Naprendszer centrumának közelében tartózkodik.
A 2P 2024. április 24-én éri el a Naphoz legközelebbi pontját, vagyis a perihéliumot, ekkor 116,7 millió kilométerre lesz központi csillagunktól.