A "histamenon nomisma," típusú kis érmét először Kr.u.960-ban vezették be. Az egyik oldalon Jézus van, Bibliát tartva, a másik oldalon II. Vazul és VII. Konstantin, a két testvér, Bizánci Birodalom uralkodói. A Római Birodalom nyugati része 476-ban összeomlott, míg a Bizánci, vagy Kelet-Római Birodalom még 100 évig fennállt.
A régészek úgy vélik, hogy az érmét valamikor 977 és 1025 között verték, a testvérek regnálása alatt, az érmét szegélyező 3 pontozott vonal alapján, amit gyakran használtak abban az időszakban.
Az érmén van két bevésés. Az egyik latinul: "Jézus Krisztus, az uralkodók királya". A másik görögül: "Vazul és Konstantin, a rómaiak császárai",
Azt nem tudják a kutatók, hogy került az érme a hegyoldalra. Lehetséges, hogy Harald Hardrada, vagy más néven III. Harald érméje volt, aki Norvégiában uralkodott 1045-1066-ig. Mielőtt király lett, a bizánci császár őreként szolgált; gyakori volt, hogy az őrök engedélyt kaptak, hogy kifosszák a palotát, miután egy császár meghalt. Lehetséges, hogy az érme Kijev hercegének , Yaroslav herceg, vagy más néven Bölcs Yaroslav lánya hozományának egy része volt, akit III. Harald feleségül vett.
A régészek azt tervezik, hogy 2024-ben visszatérnek a helyszínre, hogy további ásatásokat végezzenek.
(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)