A húsadó ötlete nem újkeletű, folyamatosan felmerül. Ez az elképzelés a húst alapvetően a negatív környezeti hatásai miatt adóztatná meg.
A Nature tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez azonban nem is olyan őrültség, mint amilyennek elsőre hangzik: hiszen az olyan dolgokat, mint az alkohol és a dohány is megadóztatunk az egészségre gyakorolt negatív hatásuk miatt, és a műanyag zacskókra is adóterhet vetettünk ki a negatív környezeti hatásuk miatt.
Az egyik legnagyobb érv a húsadó ellen mégis az, hogy az aránytalan mértékben érintené a lakosság sok húst vásárló, kevésbé tehetős részét.
Az új tanulmány szerzői azonban úgy vélik, megtalálták a megoldást: szerintük ha okosan alakítják ki a húsadót, azzal megvédhetjük a környezetet és az alacsonyabb jövedelműeket is.
Ahogy arra rámutattak, a húsfogyasztás környezeti hatása jól dokumentált: a hús- és tejtermelés együttesen a kibocsátásunk több mint hatvan százalékáért felelős, de sokkal kevesebb kalóriát és fehérjét termel.
Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy ha a hús egy részét más típusú élelmiszerekkel helyettesítjük az étrendünkben, az nagy változást hozhat.
A globális állattenyésztési rendszerek jelenlegi környezeti, egészségügyi és társadalmi költségei jelentősek, de van lehetőség olyan beavatkozások végrehajtására, amelyek mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi célokat megvédhetik
– mondta Mario Herrero, a Globális Fejlesztési Tanszék professzora és a Mezőgazdasági és Élettudományi Főiskola Élelmezési rendszerek és globális változások programjának igazgatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Az állati eredetű élelmiszerek újszerű alternatívái potenciálisan fontos szerepet játszhatnak abban, hogy élelmiszerrendszereinket olyan irányba tereljük, amelyek fenntarthatóbbak, egészségesebbek és kevésbé károsak az állatokra, az emberekre és a bolygóra nézve.
A szakemberek szerint addig azonban még rengeteg a feladat.
Mindez azzal kezdődik, hogy meg kell értenünk, hogy miért került a hús a környezetvédelem reflektorfényébe. A hústermelés jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az erdőirtáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Az új tanulmány elsősorban az Európai Unióra összpontosított, amelyet magas egy főre jutó húsfogyasztás jellemez.
A kutatócsoport különböző adóforgatókönyveket vizsgált meg. Alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogyan lehetne rávenni az embereket arra, hogy kevesebb húst egyenek, vagy arra, hogy több zöldséget fogyasszanak. A kutatásból kiderült, hogy a kompenzáció nélküli húsadók – kialakításuktól függetlenül – általában regresszívek, azaz az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat jobban sújtják. De a tudósok valami más eredményt kívántak elérni.
Ez a regresszivitás mérsékelhető, vagy akár meg is fordítható a bevételek átgondolt újrahasznosításával
– mutattak rá a tanulmány szerzői. – Az elemzésünk rávilágít arra, hogy a húsadóból származó bevételek felhasználása a gyümölcsök és zöldségek áfájának csökkentésére vagy egységes egyösszegű transzferek formájában történő újraelosztása jelentősen csökkentheti az adó regresszív jellegét.
A tanulmány elismerte az országok közötti eltéréseket. A szerzők tudják, hogy a különböző országok eltérő fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, amit a húsadónak figyelembe kell vennie.
A dél-európai fogyasztók például szívesebben költenek többet a marhahúsra, amely erősen erőforrás-igényes hús, míg a kelet-európaiak a sertéshúst részesítik előnyben. Ezek a különbségek befolyásolják a különböző adókialakítások hatékonyságát és méltányosságát.
A tanulmány emellett figyelembe vette a fogyasztók árváltozásokra adott válaszait, elismerve, hogy az alacsony jövedelmű háztartások érzékenyebben reagálhatnak a hús árának emelkedésére, így egyfajta tervezetet nyújt is a húsra kivetett olyan adók megtervezéséhez, amelyek összhangban vannak a környezetvédelmi célokkal anélkül, hogy súlyosbítanák a társadalmi egyenlőtlenségeket.