A káosz iránti vágy táplálja az emberiség megszállottságát?

Sokan érzik úgy, hogy káoszra van szükségük maguk körül

Az új kutatások szerint az összeesküvés-elméletek megosztásának erős mozgatórugója lehet az aktuálisan fennálló politikai rendszer megbontásának vágya. Egy most publikált tanulmány arra is rámutatott, hogy mindez független attól, hogy a megosztó hisz-e az általa megosztott elméletekben vagy sem. A tudósoknak még egy kifejezésük is van erre: „a káosz iránti igény".

Megoldatlan aggodalmakból fakadnak

Bár bizonyos mértékig mindannyian vonzódunk az összeesküvés-elméletekhez, az új kutatások szerint ezek közül néhány akár veszedelmessé is válhat. A félretájékoztatás egyre növekvő online terjedése és hatalma (amelyet érdekek is táplálnak)

erős motivációt teremtett az összeesküvés-gondolkodás mögött meghúzódó pszichológia vizsgálatára.

Christina Farhart, a Carleton Egyetem politológusa és munkatársai korábbi kutatásokat kibővítve 3336 személyt kérdeztek meg az Egyesült Államokban, akik egyenlően oszlottak meg a „politikai spektrum" mindkét oldalán. Olyan kérdéseket tettek fel, amelyekkel azt akarták vizsgálni, hogy

a válaszadók nagyobb valószínűséggel osztják-e meg az összeesküvés-elméleteket azért, mert hisznek bennük, vagy mert vészharangot kongatnak, esetleg azért, mert egyszerűen szükségük van a káoszra.

Sokan érzik úgy, hogy káoszra van szükségük maguk körül Forrás/Képillusztráció: Getty Images

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan Farhar és csapata azt találta, hogy az összeesküvésbe vetett hit a legerősebb tényező annak meghatározásában, hogy valaki hajlandó-e terjeszteni egy elméleteket a közösségi médián keresztül. Gyakran ezek a hiedelmek olyan jogosnak vélt és megoldatlan aggodalmakból fakadnak, amelyekkel az emberek a mindennapi életükben küzdenek.

A Research and Politics folyóiratban publikált tanulmány szerint meglepő, de az új adatok nem támasztották alá azt a hipotézist, miszerint az összeesküvés-elméletek támogatói „riadót fújnak", hogy növeljék a támogatást egy vélt ellenféllel szemben. Kérdésként merült fel, hogy az összeesküvés-elméleteket megosztókat motiválhatja-e, hogy támogassák azt a kulturális csoportot, amellyel leginkább azonosulnak.

Azonosultak a káosz iránti igénnyel

Ehelyett a káosz iránti igény erősebb mutatója volt annak, hogy az önkéntesek elhitették-e, hogy „jó dolog" egy összeesküvés-elméletet terjeszteni. Ez mélyebb összetettségre utal, mint a „saját csapatnak szurkolni".

Míg néhányan kifejezetten azért osztják meg az összeesküvés elméleteket, hogy politikai riválisokat gyalázzanak, mások azért teszik ezt, hogy az egész politikai rendszert megkérdőjelezzék

– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A puzzle is néha kész káosznak tűnik Forrás: Pexels

Mivel a kutatás megfigyelésen és önbevalláson alapuló válaszokra épült, ezért a csapat nem tudta a motivációkat közvetlenül a megosztás folyamatának tulajdonítani. Számításba vettek azonban számos olyan tényezőt, amelyek befolyásolhatják az eredményeket, többek között azt, hogy

a válaszadók mennyire politikai beállítottságúak, mennyire hajlamosak a bizalomra, valamint életkorukat, nemüket, jövedelmüket és etnikai hovatartozásukat.

A káoszkeresők nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy erősen egyetértenek az olyan állításokkal, mint például: „nem tudjuk megoldani a társadalmi intézményeinkben lévő problémákat, ezért le kell rombolnunk őket és újra kell kezdenünk". Azok, akik hisznek az összeesküvés-elméletekben, szintén nagyobb valószínűséggel osztották meg azokat, ha ők is azonosultak a káosz iránti igénnyel.

Összefüggésben áll a bizonytalansággal

Ám ez a motiváció nem feltétlenül követeli meg, hogy az emberek elhiggyék azt, amit megosztanak. Ehelyett úgy tűnik, hogy a káoszkeresők jogosnak érzik, hogy növeljék az online félretájékoztatás áradatát, akár egy olyan intézmény elleni támadásként, amely szerintük nem működik, vagy

pusztán az unalom enyhítése érdekében, amit a következő kijelentés jellemez: „Káoszra van szükségem magam körül - túl unalmas, ha semmi sem történik."

Mindez összhangban van a korábbi tanulmányokkal, amelyek szerint azok az emberek, akik anyagilag vagy társadalmilag bizonytalannak érzik magukat, nagyobb valószínűséggel hisznek az összeesküvés-elméletekben. Ez a szakemberek szerint azt is megmagyarázná, hogy miért növekszik az összeesküvés-elméletek száma válságos időkben, amikor az emberek pénzügyi nehézségekkel és egészségügyi bizonytalanságokkal szembesülnek.

Az egyik összeesküvés-elmélet: az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétjének reverz oldala az egydolláros bankjegy hátulján; a mindent látó szem az egyik vélt illuminátus szimbólum Forrás: Wikimedia Commons

Korábbi kutatások azt is megerősítették, hogy valaki más megtévesztése pillanatnyi kontrollérzést biztosíthat, amely az összeesküvésre hajlamos embereknek az életük más területein hiányozhat.

Tekintettel tehát a növekvő stresszre, amellyel mindannyian szembesülünk mindennapi életünkben, az új eredmények valószínűleg nem meglepőek. A növekvő megélhetési költségek, az egészségi állapot romlása, a pénzügyi bizonytalanság növekedése, a rosszabb oktatási eredmények, a több természeti katasztrófa és a növekvő halálozási arány ezt mind tovább súlyosbítja.