Kik kapnak és miért pánikrohamot?

Woman having panic attack indoors

A Salk Institute kutatói egerekben feltérképezték a pánikrohamok kialakulásában részt vevő agyterületeket, és azt is kiderítették, hogy ezek az idegsejtek milyen jelmolekulákkal kommunikálnak. Az új ismeretek segíthetnek új terápiás beavatkozásokat kidolgozni a sokakat kínzó pánikbetegség ellen.

Mindent elsöprő félelem, izzadó tenyér, légszomj, szapora szívverés: a pánikroham tünetei, amelyek a pánikbetegségben szenvedőknél oly gyakran jelentkeznek, sokszor minden előjel nélkül. Azoknak az agyi régióknak, idegsejteknek és összeköttetéseknek a feltérképezése, amelyek a pánikrohamok létrejöttében szerepet játszanak, fontos útmutatást nyújthat a pánikbetegség elleni új gyógyszerek kidolgozásához.

A Salk Institute kutatói most elkezdték felrajzolni ezt a térképet azzal, hogy felfedeztek egy agyi áramkört, amely bizonyosan közreműködik a pánikrohamok kialakulásában. Ez az áramkör olyan speciális idegsejtekből áll, amelyek a PACAP nevű kisméretű neuropeptidet – az idegsejtek közti kommunikációban szereplő fehérjetöredéket – küldik és fogadják.

A Nature Neuroscience-ben publikált cikk arra is rámutat, hogy a PACAP-ra és

a receptorát kifejező idegsejtekre lehetséges gyógyszercélpontként tekinthetünk a pánikbetegség jövőbeni terápiáinak kialakításakor.

„Különböző agyterületeket vizsgáltunk végig, hogy kiderítsük, hol indulnak a pánikrohamok – mondta el Sung Han, a Salk tanársegédje és a cikk rangidős szerzője. – Korábban az a nézet uralkodott, hogy az agy félelemközpontjaként ismert amygdala (mandulamag) lehet a fő felelős, de mivel azok az emberek is elszenvedhetnek pánikrohamot, akiknek ez az agyterülete sérült, tudtuk, hogy máshol kell keresgélnünk. S valóban, most találtunk egy specifikus agyi áramkört az amygdalán kívül, amely kapcsolatban áll a pánikrohamokkal, és ez a tudás olyan újfajta pánikbetegség-gyógyszereket inspirálhat, amelyek különböznek a mostani, leginkább az agyi szerotonin-rendszert célzó gyógyszerektől."

Pánikbeteg (illusztráció) Forrás: Shutterstock

A pánikroham agyi térképe

A pánikbetegség agyi térképének első vázlatához a kutatók a laterális parabrachiális magot (PBL-t), az agytörzs híd nevű régiójában található agyterületet vették szemügyre, amely az agy riadóközpontjaként ismert. Érdekesség, hogy ez a parányi agytörzsi terület a légzést, a szívverést és a testhőmérsékletet is szabályozza.

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a PBL nagy valószínűséggel részt vesz a pánik kialakításában, illetve a vele kapcsolatos érzelmi és fizikai változások előidézésében. Azt is megállapították, hogy ez az agyterület a PACAP (pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide, agyalapi mirigy-eredetű adenilátcikláz-aktiváló polipeptid) nevű neuropeptidet termeli, amely a stresszválasz karmestereként ismert. Azonban továbbra sem volt világos a kapcsolat ezek között az összetevők között, ezért a csoport a pánikrohamok egérmodelljét hívta segítségül a készülőben lévő térkép kiterjesztéséhez.

„Az érzelmi és stresszkapcsolt viselkedéseket már korábban összefüggésbe hozták a PACAP-ot termelő idegsejtek működésével – magyarázza Sukjae Kang, a cikk megosztott első szerzője és a Han-labor tudományos főmunkatársa. – Miközben a pánikrohamok lefolyását modelleztük az egerekben, módunk nyílt megfigyelni ezeknek az idegsejteknek a tevékenységét, és egyedülálló kapcsolatot fedeztünk fel a PACAP agyi áramkör és a pánikbetegség között."

A kutatók azt találták, hogy a pánikroham alatt a PACAP-ot kifejező idegsejtek aktiválódnak, s aktív állapotukban a PACAP neuropeptidet egy másik agyterületre, a dorzális raphéba küldik, ahol a PACAP receptorát kifejező idegsejtek találhatók. A PBL által kibocsátott PACAP aktiválja a PACAP-receptort hordozó dorzális raphe-idegsejteket, s ezzel az egerekben kiváltja a pánikra jellemző viselkedési és élettani tüneteket.

A pánikbetegség és az agyi PACAP-áramkör közötti kapcsolat fontos lépést jelentett a pánikbetegség agyi térképének felállításában

– hangsúlyozza Han. A csoport azt is bizonyította, hogy a PACAP jelátvitel gátlásával meg tudják akadályozni a PACAP neuropeptid normális agyi közlekedését, s ezzel csökkenteni tudják a pánik tüneteit. Ez az eredmény igen ígéretes a pánikbetegség célzott terápiájának kidolgozása szempontjából.

Feltérképezték a pánikbetegség kialakulását az agyban Forrás: Science Photo Library/PASIEKA/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Pasieka

A pánikbetegség nem azonos a szorongással

Han kiemelte: bár a pánikbetegséget a szorongásos betegségek tágabb körébe sorolják, a szorongás és a pánik számos vonatkozásban különbözik egymástól. A pánik egy sor olyan fizikai tünetet produkál – légszomjat, szapora szívverést, izzadást, hányingert –, amelyek a szorongásra nem jellemzők. Ezen túlmenően míg a pánikrohamok irányíthatatlanok és gyakran teljesen spontán lépnek fel, a különböző szorongásos betegségek, mint például a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) inkább emlékeken alapul, és viszonylag kiszámítható tényezők váltják ki.

Épp e különbségek miatt fontos a pánikbetegség agyi feltérképezése – szögezi le Han –, mert a kutatók csak így tudnak olyan terápiás beavatkozásokat tervezni, amelyek kimondottan a pánikbetegséget veszik célba.

„Azt találtuk, hogy a PBL PACAP-termelő idegsejtjeinek aktivitása gátlódik a szorongásos állapotokban és a traumatikus emlékek felidézésekor. Az egerek mandulamagja közvetlenül gátolja ezeket az idegsejteket – fejti ki Han. – Mivel a szorongás a jelek szerint épp az agy pánik-áramkörével ellentétesen működik, érdekes lenne a szorongás és a pánik közötti kölcsönhatást is górcső alá venni, mivel most azt kell megmagyaráznunk, miért hajlamosabbak a szorongásban szenvedő betegek a pánikrohamokra."

A csoport már izgatottan várja, hogy kiaknázza a PACAP-termelő idegsejtekben és a PACAP neuropeptidekben mint potenciális új gyógyszercélpontokban rejlő lehetőségeket. Szeretnék továbbá még egy szinttel tovább kiterjeszteni a pánikbetegség agyi térképét, hogy azt is lássák, a dorzális raphe idegsejtjei hová küldik a jeleiket, és hogy a szorongásban szereplő agyterületek miként kölcsönhatnak a PACAP pánikrendszerrel.