Képzeljük el, hogy egy napsütötte tengerparton sétálunk valahol az Egyenlítő mentén. A Föld alattunk óránként 1674 kilométer per órás sebességgel forog kelet felé. Mivel azonban a homok és minden más a környezetünkben ugyanolyan sebességgel mozog, a sétánk valójában lassú, kényelmes tempójú gyaloglásnak tűnik.
Ha azonban a Föld forgása hirtelen megszűnne, annak drámai, pusztító hatásai lennének; Newton első tehetetlenségi törvénye alapján 1674 kilométer per órás sebességgel repülne minden élőlény és tárgy kelet felé, ezt pedig senki és semmi nem élné túl, a becsapódás elpusztítana mindent és mindenkit.
„A folyamat hatással lenne a vízre, de az épületek és a fák sem lennének biztonságban, annak ellenére, hogy utóbbiak a földben gyökereznek" – mondta a Business Insider magazinnak Joseph Levy, a Colgate University földtudománnyal foglalkozó kutatója. A Föld hirtelen megállása miatt az épületeket kelet felé lökő tehetetlenség sokkal erősebb lenne, mint a téglákat összetartó habarcs, így az építmények szerkezetei szétszakadnának, magyarázta a tudós.
A túlélésre a legnagyobb esély az északi és a déli sarkon lenne, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely és emiatt a forgási sebesség is.
A fokozatos, hónapokig, hetekig tartó lassulással nem lenne olyan látványos a pusztítás, de a végzetünket így sem kerülhetnénk el. A nappalok és az éjszakák időtartama drasztikusan megváltozna, a nappali időszak 12 óra helyett hat hónapig tartana. A megállás nélkül sütő nap megpörkölné a közeli növényeket, és elpárologtatná a víz nagy részét a bolygó Nap felé néző oldalán.
A hat hónapon át tartó éjszaka is végzetes lenne. A fény és a meleg hiánya valószínűleg sok megmaradt növényt elpusztítana, a víz jégtáblává fagyna. A magasabb szélességi fokokon élők nagyobb biztonságban lennének, mivel a napfény nem lenne túl intenzív a sarkok közelében.
Ugyanakkor hozzá kellene szoknunk a nomád életmódhoz, és életünk rövidke hátralévő részét a napfény kergetésével töltenénk.
Ha ez nem lenne elég, még a szélsőséges időjárási következményekkel is számolnunk kellene.
Amikor a Földnek csak a felét éri hónapokon keresztül intenzív napsugárzás, a bolygón egy második, oldalirányú hőmérsékleti gradiens alakul ki, ami kétszer olyan bonyolulttá teszi az időjárás előrejelzését. A kiszámíthatatlanság miatt pedig képtelenek lennénk alkalmazkodni a drámai változásokhoz.
A Föld forgása az árapály jelenség miatt amúgy is lassul. Ez a Hold gravitációs hatása miatt van, amitől bolygónk forgása évszázadonként 2,3 ezredmásodperccel lassul. Így égi kísérőnk valószínűleg sosem lesz képes arra, hogy teljesen megállítsa a Földet.
A Föld sokkal nagyobb, mint a Hold, és ennek következtében jelentősen nagyobb a szögnyomatéka
- magyarázta Levy. Nagy valószínűséggel az emberi hatások sem képesek arra, hogy a Föld forgását megállítsák.