Megdöbbentő bizonyíték: tényleg számítógépes szimulációban élünk

dark background with computer binary code and hidden face watching

Nem új keletű gondolat, hogy világunk csupán egy számítógépes szimuláció, már a legendás Mátrix című film is ezzel a kérdéssel foglalkozott. A meghökkentő elméletet ráadásul egy fizikus szerint alá lehet támasztani, ehhez pedig a sötét anyagot hívja segítségül.

Egy január elején megjelent tanulmányban Melvin Vopson fizikus, a Portsmouthi Egyetem munkatársa tudományos bizonyítékot szolgáltatott az ún. szimulációs elméletre. Ez dióhéjban azt állítja, hogy az egész világegyetem és a mi objektív valóságunk csupán egy szuperfejlett számítógép által létrehozott szimuláció.

Az elképzelés egyik nagy rajongója Elon Musk, ezért dr. Vopson szerint az elmélet mind tudományos körökben, mind a szórakoztatóiparban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az egyetemi oktató arra is rámutatott, hogy az információfizika nevű tudományterület legújabb fejleményei is alátámasztani látszanak a hipotézist.

Lehet, hogy az egész világegyetem és a mi objektív valóságunk csupán egy szuperfejlett számítógép által létrehozott szimuláció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2019 canbedone/Shutterstock. No use without permission./Canbedone

A sötét anyag valójában információ?

Az információfizika szerint a fizikai valóság tulajdonképpen információmorzsákból áll össze. Dr. Vopson azonban továbbment ennél, és azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, az információnak fizikai tömege van, és az univerzum alapvető építőköve.

A kutató emellett azt is állítja, hogy az információ lehet a titokzatos sötét anyag, amely az univerzum közel egyharmadát alkotja.

Mintha egy számítógép törölné a felesleges fájlokat

Korábbi kutatásaiban a fizikus azt írta, hogy minden elemi részecske (az univerzum legkisebb ismert építőkövei) információt tárol magáról, hasonlóan az emberi DNS-hez. Majd 2022-ben egy új felfedezést tett, amelyet az infodinamika második törvényének keresztelt el. Ez kimondja, hogy az entrópia (a véletlenszerűség vagy rendezetlenség mértéke) egy izolált információs rendszerben vagy állandó marad, vagy idővel csökken. Egyszerűbben fogalmazva a rendszer egyre kevésbé lesz kaotikus, ami arra utal, hogy a véletlenszerűség helyett valamilyen mechanizmus irányítja.

Dr. Vopson a törvényt a genetikától egészen a kozmológiáig már számos különböző tudományterületen alkalmazta. Azt találta, hogy az univerzumban folyamatosan jelenlévő szimmetria (gondoljunk csak a hópelyhekre és az arcszerkezetre) az infodinamika második törvényével magyarázható.

"A szimmetria elvei fontos szerepet játszanak a természeti törvények tekintetében, de eddig kevés magyarázat volt arra, hogy miért lehet ez így. Eredményeim azt mutatják, hogy a magas szimmetria megfelel a legalacsonyabb információs entrópiájú állapotnak, ami magyarázatot adhat a természet erre való hajlamára" – mondta dr. Vopson. Leegyszerűsítve a kutató szerint a természet a lehető legjobban rendezett dolgokat részesíti előnyben.

Ez a megközelítés, ahol a felesleges információt eltávolítjuk, hasonlít ahhoz a folyamathoz, amikor egy számítógép törli vagy tömöríti a felesleges adatot, hogy tárhelyet takarítson meg és optimalizálja az energiafogyasztást"

– magyarázta Vopson.

A szimulált valóság hipotézise szerint elképzelhető, hogy a minket körülvevő valóság csupán illúzió Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2021 ozrimoz/Shutterstock. No use without permission./Ozrimoz

Tervezett kísérlet erősítheti vagy cáfolhatja a szimulált világegyetem hipotézisét

Dr. Vopson komolyan gondolja ezt az elképzelést, és tavaly még egy közösségi finanszírozást is indított a teszteléséhez.

A tervezett kísérlet azon a következtetésén alapul, hogy az információ fizikai, és hogy az elemi részecskék rendelkeznek egy DNS-sel, amely információt tartalmaz a részecskékről. A kutató szerint az elemi részecskékben lévő információt részecske-antirészecske ütközéssel lehet kimutatni és mérni, e kísérlet pedig a meglévő tudományos eszközökkel kivitelezhető.