Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A korábbi kutatások főként öröklődő, genetikai tényezőkre koncentráltak, az új publikáció azonban ennél tovább ment, és összesen 15 olyan életmódbeli tényezőt azonosított, ami korai szellemi leépüléshez vezethet.
Ez az eddigi legnagyobb és legmegbízhatóbb ilyen jellegű vizsgálat"
- mondja David Llewellyn epidemiológus, az Egyesült Királyságbeli Exeteri Egyetem munkatársa, aki szerint az eredmények fényében célzottan ki lehet iktatni a kockázatot növelő tényezőket.
A kutatócsoport 356 052, 65 év alatti brit lakos egészségügyi adatait elemezte. Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszt, a társadalmi elszigeteltséget, a halláskárosodást, a stroke-ot, a cukorbetegséget, a szívbetegséget és a depressziót mind összefüggésbe hozták a korai demencia magasabb kockázatával.
A D-vitamin hiánya és a C-reaktív fehérje (CRP) magas szintje (amelyet a máj termel a gyulladásokra adott válaszként) szintén magasabb kockázatot jelentett, csakúgy, mint az ApoE4 ε4 génváltozat két verziójának megléte (ezt a genetikai faktort már az Alzheimerrel is összefüggésbe hozták).
A szakértők nagyon különös összefüggést találtak az alkoholfogyasztás és a korai demencia között; az adatok alapján a mérsékelt alkoholfogyasztók és nagyivók körében kevesebb fiatalkori demens beteget találtak.
Hiba lenne azonban olyan konklúziókat levonni, hogy az alkohol véd a demenciától;
a kutatók szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a vizsgálatban résztvevő absztinensek azért hagytak fel az ivással, mert eleve egészségügyi problémákkal küzdenek, amik hajlamosíthatnak a demencia korai megjelenésére.
A kutatók azt is megállapították, hogy a magasabb iskolai végzettség és a nagyobb szorítóerő összefüggésbe hozható a fiatalkori demencia alacsonyabb kockázatával.
„Az időskori demencia vizsgálatakor már megállapítottuk, hogy életmódbeli változtatásokkal egy sor kockázati tényező módosítható. A megelőzésben a fizikai tényezők mellett a mentális egészség is fontos szerepet játszik, beleértve a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülését" - mondja Sebastian Köhler neuroepidemiológus a hollandiai Maastrichti Egyetem munkatársa.
Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a demenciát a fentebb felsorolt tényezők okozzák, segítenek részletesebb képet alkotni a betegségről. Ezek a kutatások elsősorban abban jelentenek nagy segítséget, hogy a tényezők pontosabb megismerése hozzájárul a hatékonyabb kezelések és megelőző intézkedések kidolgozásához. Jó hír, hogy az azonosított tényezők többségén életmódbeli változtatásokkal módosíthatunk, ami jelentősen csökkenti a korai demencia kialakulásának esélyét.
A fiatalon kezdődő demencia nagyon súlyos következményekkel jár, mivel az érintettek munkakorúak, gyerekeik vannak és aktív életet folytatnak. A betegség idő előtti kialakulása mögött szokás genetikai hátteret feltételezni, de az igazság az, hogy nem ismerjük a konkrét okokat. Ezért akartunk ebben a tanulmányban más tényezőket is vizsgálni"
- magyarázta Stevie Hendriks idegkutató, a Maastrichti Egyetem munkatársa.
A kutatást a JAMA Neurology szaklapban publikálták.
