Az, hogy mit eszünk, óriási hatással van az egészségünkre. A bizonyítékok túlnyomórészt alátámasztják, hogy a magas növényi alapú élelmiszerekben gazdag étrend fogyasztása összefügg az egészséggel és a hosszú élettartammal.
Ha több növényi alapú élelmiszert és kevesebb húst, feldolgozott élelmiszert, cukrot és sót fogyasztunk, csökkenthetjük az életünket megrövidítő számos betegség, köztük a szívbetegségek és a rák kockázatát
– mondta Hassan Vally, a Deakin Egyetem epidemiológiai docense a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A növényi alapú élelmiszerek tápanyagokban, fitokemikáliákban, antioxidánsokban és rostokban gazdagok, de gyulladáscsökkentő hatásúak is.
Mindezek megvédik sejtjeinket az öregedés során bekövetkező károsodástól, ami segíthet megelőzni a betegségeket.
És bár nincs mindenki számára megfelelő, egységes étrend, ám a tudomány szerint az egyik legjobban tanulmányozott és legegészségesebbet a mediterrán diéta jelenti.
Ez a Földközi-tenger körüli országokban élő emberek étkezési szokásaira épül, amely a zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, dióféléket és magvakat, halakat és tenger gyümölcseit, valamint az olívaolajat helyezi előtérbe.
Egy másik fontos módja annak, hogy egészségesebbek legyünk, ha megpróbáljuk az egészséges testsúlyt elérni, mivel az elhízás számos olyan egészségügyi probléma kockázatát növeli, amelyek megrövidítik az életünket.
Az elhízás ráadásul minden testrendszerünket megterheli, miközben számtalan élettani hatással jár, többek között gyulladást és hormonális zavarokat okozhat.
Ezek fokozhatják számos betegség, köztük a szívbetegségek, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és számos rákos megbetegedés esélyét.
Amellett, hogy a túlsúly fizikailag is hatással van ránk, az elhízás a rosszabb pszichológiai egészséggel is összefüggésbe hozható. Kapcsolatban áll a depresszióval, az alacsony önértékeléssel és a stresszel.
A fejlett világban az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan környezetben élünk, amely elősegíti az elhízást
– magyarázta Hassan Vally. – A nehézségeket fokozza, hogy mindenütt jelen van a kapcsolódó marketing és a magas kalóriatartalmú élelmiszerek könnyen elérhetőek.
Hozzátette: a testünk úgy van beállítva, hogy megkívánja ezeket az ételeket, azt jelenti, hogy könnyű túl sok kalóriát fogyasztani.
Mindannyian tudjuk, hogy a testmozgás jót tesz nekünk, így nem véletlen, hogy az egyik leggyakoribb újévi fogadalom az, hogy többet fogunk sportolni és fittebbek leszünk.
A rendszeres testmozgás ráadásul véd a krónikus betegségekkel szemben, csökkenti a stresszt és javítja a mentális egészséget.
Bár a testmozgás többek között azáltal segít, hogy támogatja a testsúly szabályozását és a testzsírszint csökkentését, a hatásai szélesebb körűek és magukban foglalják a glükóz (vércukor) felhasználásának javítását, a vérnyomás és a gyulladások csökkentését, valamint a véráramlás és a szívműködés javítását.
Bár könnyű belefeledkezni a különböző edzési stratégiákkal kapcsolatos trendekbe, a bizonyítékok azt sugallják, hogy a fizikai aktivitást bármilyen módon be lehet iktatni a mindennapokba, ami egészségügyi előnyökkel jár.
Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, nem kell minden nap maratont futni vagy órákon át edzőterembe járni. Azt javasolják, hogy bármilyen módon építsük be a mozgást a napunkba, és érdemes olyan testmozgást választani, amit élvezünk is.
Ha egészségesebbek akarunk lenni és tovább szeretnénk élni, akkor ne dohányozzunk és felejtsük el az elektromos gőzölést is.
A cigarettázás a test szinte minden szervét érinti, és rövidebb és alacsonyabb életminőséggel is jár
– mutatott rá Hassan Vally. – A dohányzásnak nincs biztonságos szintje: minden egyes cigaretta növeli a rákos megbetegedések, szívbetegségek és cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Hozzáfűzte: ha valaki évek óta dohányzik, az erről való leszokással szinte
azonnali egészségügyi előnyöket tapasztalhat bármely életkorban, miközben a dohányzás számos káros hatását visszafordíthatja.
A tudós szerint ha úgy gondoljunk, hogy az elektromos cigarettára való áttérés egészségesebbnek tűnik, akkor gondoljuk át. A gőzölés hosszú távú egészségügyi hatásai még nem teljesen ismertek, így másféle egészségügyi kockázatokkal járnak.
Amikor az egészségesebb és hosszabb életről beszélünk, hajlamosak vagyunk arra összpontosítani, hogy mit teszünk a fizikai testünkkel. Az elmúlt évtized egyik legfontosabb felfedezése azonban a lelki és pszichológiai egészség fontosságának felismerése volt.
A magányos és szociálisan elszigetelt embereknél sokkal nagyobb a korai halálozás kockázata, és nagyobb valószínűséggel szenvednek szívbetegségben, stroke-ban, demenciában, valamint szorongásban és depresszióban
– emelte ki Hassan Vally. – Bár a mechanizmusokat nem értjük teljesen, valószínűleg mind viselkedésbeli, mind biológiai tényezőkre vezethető vissza.
Míg a szociálisan kötődő emberek nagyobb valószínűséggel követnek egészségesebb viselkedési formákat, úgy tűnik, hogy
a magánynak közvetlenebb fiziológiai hatása is van a szervezetre.
A kutatók tehát azt javasolják, hogy az egészségesebb és hosszabb élet reményében, építsük ki és tartsuk fenn a kapcsolatainkat másokkal.