Újabb és újabb tabukat dönt meg a régészet

Úgy érezhetjük, mintha visszaugranánk harmincezer évet az időben

A régészet újabb és újabb tabukat dönt meg és megcáfolja a berögződéseket - hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten, az Altamira barlangrajzait bemutató, utazó fotókiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Sokáig hamisítványnak gondolták az őskori barlangrajzokat

Vincze Máté szerint sokan hajlamosak azt gondolni, hogy az őskori emberek primitívek voltak. A Spanyolországban található Altamira-barlang rajzainak kiemelkedő művészi értékei, a régészek által feltárt további információk azt mutatják, hogy spirituálisan, lélekben, vágyakban erősen kapcsolódik az ősember a mai emberhez. Az MNM barlangot szimbolizáló kiállítási terébe lépve úgy érezhetjük, hogy megérkezünk az őskorba az őskori emberhez.

Úgy érezhetjük, mintha visszaugranánk harmincezer évet az időben Forrás: MTI/Hegedűs Róbert

"Érezni lehet azt is, amit a barlang jelentett ősembernek, házat, biztonságot, szakrális helyet: mindazt, amire az emberek alapvetően vágynak" - mondta a helyettes államtitkár. Vincze Máté emlékeztetett arra,

hogy a barlangrajzok 1879-es felfedezése után sokáig úgy vélték, a rajzok hamisítványok.

Majd Franciaországban is találtak a szakemberek hasonló barlangfestményeket, ami meghozta az áttörést, hogy valódi értékként és kutatási anyagként tekintsenek a különleges rajzokra, amelyek három dimenzióban ábrázolják az állatokat. Az egyik barlangrajzon egy nyolclábú bika látható, a sok láb az állat mozgását szimbolizálja - magyarázta a KIM helyettes államtitkára.

Sokkal közelebb áll az őskori ember a maihoz, mint azt eddig gondoltuk

Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megbízott főigazgatója felidézte: Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával fedezte fel az Altamira-barlang falképeit. Ez a felfedezés forradalmasította a képet az őskőkori emberről - tette hozzá.
A spanyol üzletember egy évvel később publikált állításainak nem adtak hitelt, de a további barlangok felfedezése a hitetlenkedőket is meggyőzték arról, hogy a rajzok eredetiek és nincs olyan nagy távolság az őskőkori ember és a mai ember között.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára és Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója az Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei című kiállítás megnyitóján a múzeumban Forrás: MTI/Hegedüs Róbert

Az Altamira-barlang rajzai azt bizonyítják, hogy a rajzokat elkészítő őskőkori ember rendelkezett már a művészi és a szimbolikus kifejezés képességével, és erre igénye is volt - magyarázta a megbízott főigazgató, kiemelve, hogy a kiállítás célja megismertetni a látogatókat a barlang felfedezésének körülményeivel. A kiállításban az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont által összeállított fotóanyag jelenik meg, amely a barlang megtalálásának körülményei mellett bemutatja a felfedezőt, a barlangban található rajzokat és a barlangi művészek kéznyomait.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára kiállítás megnyitóján Forrás: MTI/Hegedűs Róbert

A kiállításhoz szakmai tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak - emelte ki Hammerstein Judit.

Június másodikáig lesz megtekinthető a különleges tárlat

Az Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei című kiállítás június 2-ig tart nyitva az MNM Pulszky-termében. Pilar Fatás Monforte, az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont igazgatója kiemelte,

hogy a barlang a világörökség része, az UNESCO 1985-ben vette fel a világörökségi listára.

2001-ben nyílt meg a barlang "hasonmás" változata, az Altamira Múzeum. Az első falképek 35 ezer, az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt készültek.

Június másodikáig tekinthető meg a kiállítás Forrás: MTI/Hegedűs Róbert

Az őskőkori ember bölények, mamutok, szarvasok és vaddisznók élethű, színes képét festette a falakra. Az agyagtalajban megtalálták a kovaeszközöket is - magyarázta a múzeum igazgatója. A Nemzeti Régészeti Intézet magyar anyagának köszönhetően a közönség bepillanthat a mai Magyarország területének felső-paleolitikum korába is. Az utazó kiállítás korábban Horvátországban mutatkozott be.