A Nobel-díjas kémikus, aki a kémiai reakciók dinamikáját vizsgálta

Polányi János Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1985-ben lett kitüntetve a fizikai Nobel-díjjal

Január 23-án lett kilencvenöt éves John Charles Polanyi (Polányi János) Nobel-díjas, magyar származású kanadai kémikus.

Tudományos pályája gyorsan ívelt felfelé

Nagyapja, Pollacsek Mihály az egyik első magyarországi vasútépítő mérnök volt, nagyanyja, „Cecil mama" a század eleji Budapest legjelentősebb szellemi szalonját vezette, ahol szinte naponta fordultak meg a kor ismert közéleti személyiségei, nagybátyja Polányi Károly gazdaságtörténész, társadalomfilozófus és politikus volt. Zsidónak született orvos, filozófus és kémikus apja, Polányi Mihály 1913-ban kikeresztelkedett, majd az 1918-as forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után – ugyanis a Károlyi-kormány idején a Népjóléti Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett – Németországban telepedett le.

1920-ban kötött házasságot Kemény Magdával, János fiuk 1929-ben Berlinben született, aki a magyar nyelvet már nem beszélte, de gyermekként több nyarat is a hazai rokonoknál töltött.

Polányi János Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, kémikus, fizikus Forrás: Wikimedia Commons

A család az 1933-as náci hatalomátvételt követően Manchesterbe költözött, John Polanyi itt kezdte iskoláit. Tanulmányait tizenegyéves korától Kanadában folytatta, mert a második világháborús német bombázások elől apja Torontóba küldte. A háború végeztével visszatért Manchesterbe és beiratkozott a helyi egyetemre, ahol apja is oktatott.

Bár egy ideig a költészettel is kacérkodott, végül apja nyomdokait követve a természettudományokkal kezdett foglalkozni: a vegyi reakciók kinetikáját (a molekulák energiaállapotának a kémiai reakciók során bekövetkező változását) vizsgálta. PhD-fokozatát 1952-ben szerezte meg, témavezetője apja egyik korábbi tanítványa volt.

Doktorálását követően 1952 és 1954 között a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács ösztöndíjasaként Ottawában dolgozott, két évig az amerikai Princeton Egyetem kémiai fakultásának tudományos munkatársa volt, 1956-ban a Torontói Egyetem kémia tanszékére került.

Tudományos pályája gyorsan ívelt felfelé: 1957-től adjunktus, 1960-tól egyetemi docens, 1962-től pedig professzor volt, 1975-ben munkássága elismeréseként a csak keveseknek adományozott University Professor tiszteletbeli címmel tüntették ki.

Neki ítélték a kémiai Nobel-díjat

Polányi az elemi atomi és molekuláris ütközések során bekövetkező energiaátadási folyamatot kutatva alapvető fontosságú felfedezéseket tett. A kémiai lézerek vizsgálatakor igazolta, hogy a vegyi reakció energiája közvetlenül alakul át lézerfénnyé; ő dolgozta ki az infravörös kemilumineszcencia módszerét, felhasználva, hogy a gerjesztett molekulák infravörös fényt bocsátanak ki.

A kémiai reakció során kibocsátott fény változásának színképelemzésével nyomon követte a kémiai kötések cserélődését, ezáltal meghatározta a molekulák mozgási és rezgési energiájának a vegyi reakciók kimenetelére gyakorolt hatását.

Tagja a Royal Societynek és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, 25 egyetem, köztük a Harvard Egyetem díszdoktora. Munkássága elismeréseként 1982-ben megkapta a rangos kémiai Wolf-díjat, majd 1986-ban „a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért" – az amerikai Dudley R. Herschbach és a tajvani-amerikai Yuan T. Lee társaságában – neki ítélték a kémiai Nobel-díjat.

Polányi János Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1985-ben lett kitüntetve a fizikai Nobel-díjjal Forrás: Wikimedia Commons/Vogler

A kitüntetés kétszeresen is hatással volt munkásságára: egyrészt csalódottan vette tudomásul, hogy a Nobel-díjasokra háruló kötelezettségek (reprezentálás, látogatások, előadások tartása) miatt kevesebb ideje jut a kutatásra.

Másrészt tudományos vizsgálódásai új irányt vettek, miután a díjátadó ünnepségen megismerkedett a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Ernst Ruskával, Gerd Binniggel és Heinrich Rohrerrel, az alagútjelenség vizsgálatához alkalmas elektronmikroszkóp felfedezőivel.

Többször felemelte szavát a nukleáris leszerelés kérdésében

Torontóba visszatérve munkatársaival az általa kidolgozott infravörös kemilumineszcencia módszere helyett már négy pásztázó alagútmikroszkóp (STM) segítségével folytatták a kémiai reakciók még aprólékosabb vizsgálatát.

Érdemes megjegyezni, hogy az STM mikroszkóp használata nem olcsó mulatság, darabonként körülbelül 750 ezer dollárba kerül.

Közéleti tevékenysége is jelentős, a világ békéje és a nukleáris leszerelés kérdésében többször felemelte szavát, megalapította és elnökként vezette a kanadai Pugwash szervezetet, társszerkesztőként jegyzi a The Dangers of Nuclear War (1979) című könyvet. A tudományos és közéleti tevékenység mellett a művészetek és az irodalom iránt is érdeklődik, fiatalkorában a sportban is a kihívást kereste, a vadvízi kenuzás megszállottja volt.

Polányi János, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az USA Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja Forrás: Wikimedia Commons

John Polanyi 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, és a magyar származású Nobel-díjasok között is számon tartjuk,

bár ő sohasem élt Magyarországon, nem beszél magyarul, és nem is tartja magát magyarnak. Választott hazájában még iskolát is elneveztek róla, 2011-ben a Kémia Nemzetközi Éve alkalmából bélyegen jelent meg portréja.

(MTVA Sajtóarchívum)

Kapcsolódó cikkek:

A magyar-amerikai tudós, aki újjáteremtette a fizika tudományát
Itt a hivatalos bejelentés, ők kapták idén a kémiai Nobel-díjat
A világ legapróbb gépeiért jár a kémiai Nobel
A kémiai Nobel-díj és híres kitüntetettjei