Az ókorban szándékosan félbe vágva, az ezüst érmét egy négyszög nyomópréssel verték az egyik nyomófelületébe ágyazva. Csak később fejlődtek a technikák úgy, hogy kiálló, dupla oldalú felületű érméket hoztak létre. Az érmék bevezetésénél volt egy átmenet a lemért ezüst darabok pénznemként való használatától a standardizáltabb érme kibocsátásokig. Ez azonban egy lassú folyamat volt, ahogy a félbevágott érme mutatja, ami azt sugallja, hogy a darabot tradicionális lemért mértékként használhatták.
Robert Kool az Izraeli Régészeti Hatóság Numizmatikai Osztályának feje szerint az érme rendkívül ritka, az országban csak fél tucat ilyen fajta érmét találtak régészeti ásatások során az országban. Az érmét az izraeli 375-ös főúton végzett konstrukciós munka során fedezték fel Jeruzsálemtől délre.
Az érmékkel az IAA felfedezett egy Első Templom periódusbeli négy szobás házat, bizonyítékkal, hogy a helyszínt kereskedelemhez használták abban a korai periódusban is.A helyszínt, mely a fővároshoz viszonylag közeli Júda Királyságának egy vidéki területén volt, először a Kr.e. 7. században foglalták el, ebben az időben intenzív letelepedési aktivitás volt a területen. Az épület egyik szobájában a csapat talált egy kis, körülbelül 0.4 unciás egy-sékel kősúlyt.
A súlyon a shekel egyiptomi hieratikus abbrevációja volt belekarcolva. Ez egy standard súly volt Júda Királyságának régiójában, ami azt mutatja, hogy az árucikkeket gondosan lemérték a piacon. A kis követ drága árucikkek, mint például fűszerek, vagy fémek lemérésére használták.
(Forrás: Bibliai Régészeti Társaság: https://www.biblicalarchaeology.org/)