A Flaviviridea családba tartozó Zika-vírust 1947-ben fedezték fel, amely egy olyan, a rovarok által terjesztett arbovírus, amely elsősorban a trópusi övezetben főleg szúnyogcsípés útján fertőzhet meg különféle majomfajokat, illetve az embert. A Zika-vírus okozta betegség általában enyhe lefolyású és nem halálos, de komoly fenyegetést jelenthet a terhes nők magzatára, akiknél súlyos fejlődési rendellenességeket, mindenekelőtt mikrokefáliát, vagyis kisfejűséget okozhat.
Egy friss kutatás során a vírus sejteket károsító képességét a tudósok a tumorsejtek elpusztítására használták fel. A Cancer Research Communications szakfolyóiratban idén január 9-én publikált új tanulmányban a kutatók a Zika-vírust használták fel olyan egerek kezelésére, amelyekbe humán neuroblasztóma daganatokból, az idegszöveti rák egyik fajtájából származó sejteket ültettek be. Az eredmény döbbenetesnek bizonyult, mert a kísérleti egerek daganatai szinte azonnal teljes szövetpusztulást mutattak közvetlenül a Zika-injekció beadása után, biztosítva az állatok túlélését.
"A különbség lenyűgöző volt" - mondta Joseph Mazar, az orlandói Nemours Children Hospital (Florida, Egyesült Államok) kutatója és a tanulmány első szerzője a Live Science tudmányos ismeretterjesztő portálnak. " Elképesztő, 80–90%-os hatékonyságot értünk el. A vírus kiirtotta a daganatot – egyetlen injekció, nincsen kiújulás, és nincsenek tünetek" – nyilatkozta a fantasztikus eredményről Joseph Mazar.
A kutatók már korábban is vizsgálták a Zika-vírus rákos sejtek elpusztítására való alkalmazásának lehetőségét. De vajon ez a forradalmi eredményekkel kecsegtető módszer mennyire áll közel a humán terápiás alkalmazás bevezetéséhez? A vírusok rákkezelésre való alkalmazása egyébként nem számít új ötletnek. Már a 19. század vége óta több anekdotikus jellegű beszámoló is azt sugallta, hogy egyes rákos betegek egészségi állapotában javulás volt tapasztalható bizonyos vírusokkal, például influenzával, hepatitisszel, kanyaróval vagy himlővel való megfertőződésük után.
A Biochimie folyóirat egyik 2023-ban publikált tanulmányában az ilyen típusú vírusokat, mivel képesek megcélozni és károsítani a rákos sejteket, onkolitikus vírusoknak nevezték el. A vírusok rákellenes hasznosítására tett korai kísérletek még sikertelenek bizonyultak, de az 1990-es években az új géntechnológia és a laboratóriumi DNS már lehetővé tette a kutatók számára, hogy specifikusabbá és biztonságosabbá tegyék a tumorok elleni harcra bevetni tervezett vírusokat.
Eddig csak négy vírust hagytak jóvá specifikus rákkezelési eszközként
– például a rosszindulatú gliomára módosított herpeszvírust Japánban, egy másik módosított herpeszvírust pedig előrehaladott melanomára az Egyesült Államokban, de további rákölő vírusok tesztelése is folyamatban van a klinikai vizsgálatokban.
Tehát van már precedens a rák vírusokkal történő kezelésére, de a Zika-vírus mindezeken túlmutató jelentőségűvé válhat a rákellenes küzdelemben.
A fejlődő magzatok agynövekedését gátoló Zika-vírus a még fejletlen idegsejteket célozza meg. Ez késztette arra Dr. Tamarah Westmorelandet, a Nemours Children Hospital gyermeksebészét és a tanulmány vezető szerzőjét, valamint kutatótársait, hogy megvizsgálják, a Zika-vírust felhasználhatják-e a neuroblasztómát okozó tumorsejtek elpusztítására. A neuroblasztóma olyan tumor, amely a még éretlen idegsejtekből fejlődik ki,
és az egyik leggyakrabban diagnosztizált csecsemőrák.
A neuroblasztómának az intenzív kezelések ellenére is rendkívül rossz a túlélési esélye. A magas kockázatú daganatok jelenlegi és többnyire rossz prognózisú kezelésének súlyosak a mellékhatásai is. A kísérlet során a kutatók olyan humán betegekből vettek nagy kockázatú neuroblasztóma sejteket, akiknél a korábbi kezelések kudarcot vallottak. A tumorsejteket egerekbe ültették be, amelyekben ennek hatására kifejlődött a daganat. Ezután módosítatlan Zika-vírussal oltották be a kísérleti állatokat.
A Zika-vírus injekció rendkívül rövid időn belül anélkül irtotta ki a kísérleti egerekben a daganatot, hogy a tumor kiújult volna. A kezelés után szignifikáns mellékhatásokat sem tapasztaltak a kutatók a kísérleti egereken.
Amit láttunk, az az, hogy a daganatok teljesen eltűntek, és a környező szövetek is teljesen normálisak maradtak"
- mondta Mazar, a tanulmány első szerzője. A tanulmány kimutatta, hogy a CD24-nek nevezett specifikus fehérjét magas szinten expresszáló neuroblasztómák különösen érzékenyek a sejtkárosodásra és a Zika-fertőzésre. Ezt a fehérjét többféle ráktípus is expresszálja, ami lehetőséget teremt a Zika-vírus más daganattípusok elleni alkalmazására. Noha a kezelés egyelőre még nem áll készen az emberi alkalmazásra, de a kutatók laboratóriumban megpróbálták Zika-vírussal megfertőzni a betegekből kivont humán neuroblasztóma daganatokat.
Westmoreland és Mazar szerint a Zika-vírus ugyanazt tette az emberi daganatokkal is mint az egerekével. Ez pedig minden korábbinál nagyobb reményt ad arra, hogy több ráktípus ellen is sikerrel vessék be a humán terápiák során a Zika-vírust.