Különös trükk a paradicsomban, amivel leszámolhatunk a szalmonellával

Illusztráció

Egy új tanulmány szerint a paradicsom segíthet a bélrendszerünkben lévő bakteriális fertőzések leküzdésében. A világ egyik legszélesebb körben fogyasztott zöldsége ugyanis tele van antioxidánsokkal, vitaminokkal és egyéb vegyületekkel – ezek közül kettőben azonosítottak erős baktériumölő tulajdonságokat az amerikai Cornell Egyetem tudósai a sejtkísérletek sorozatában.

A baktérium hastífusz fertőzést okozhat

A Cornell Egyetem mikrobiológusa, Jeongmin Song által vezetett kutatócsoport a szalmonella bélbaktériumra fókuszált, amely a bélbe hatolva gyakran ételmérgezést okoz. A csapat konkrétan a szalmonella egyik szerotípusára, a Salmonella enterica Typhi-t vizsgálta, amely

csak az emberben él és hastífusz fertőzést okoz, amikor a bélből a véráramba kerül és szétterjed a szervezetben.

A Microbiology Spectrum folyóiratban publikált, új tanulmány rámutatott: más élelmiszerrel terjedő kórokozóhoz hasonlóan a hastífusz esetén is leginkább az élelmiszerek megfelelő kezelése és tárolása, valamint az antibiotikumokhoz való hozzáférés segíthet az elkerülni a szalmonella okozta ételmérgezést.

A paradicsom képes lehet leszámolni a szalmonellával Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Patrick Pleul

A hastífusz óriási közegészségügyi problémát jelent a világ számos olyan részén, ahol az emberek nem férnek hozzá a tiszta vízhez, higiéniához vagy a védőoltáshoz.

A fertőzés emberről emberre, a fertőzött élelmiszerekkel és vízzel terjed, és a gyermekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a világ első kiterjedt gyógyszer-rezisztens hastífusz járványa 2016-ban „tarolta le" Pakisztánt, ám fertőző betegségek szakértői nyolc évvel később, ma is attól tartanak, hogy regionális vagy globális járványkitöréseket okozhat.

A paradicsomlé elpusztította a baktériumokat

Az alultápláltság szintén gyakori Pakisztánban és Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség más országaiban. Egy 2023-as, hatvannégy országot vizsgáló tanulmány szerint az itt élő, két év alatti gyermekek csaknem fele nem fogyaszt gyümölcsöt vagy zöldséget.

A fő célunk az volt a kutatás során, hogy kiderítsük: képes-e a paradicsom és a paradicsomlé elpusztítani a bélben lévő kórokozókat, köztük a Salmonella Typhi-t

– magyarázta Song a ScienceAlert online tudományos portának. – És ha igen, akkor milyen tulajdonságokkal bírnak, amelyek működésre késztetik őket.

Illusztráció 1939-ből, amely bemutatja, hogyan kerülhet a baktérium az ivóvízbe Forrás: Wikimedia Commons/Vore Sygdome

Hozzátette: a frissen pépesített paradicsomlének kitett Salmonella Typhi laboratóriumi tenyészetei 24 órán belül elpusztultak, és nem a lé savassága miatt. A kutatók a paradicsom () genomját vizsgálva olyan peptideknek nevezett kis fehérjéket kódoló géneket kerestek, amelyek antimikrobiális hatóanyagként működhetnek.

A négy kezdeti jelölt közül a csoport két antimikrobiális peptidet azonosított, amelyek gátolták a Salmonella Typhi növekedését, sőt, még a hastífusz kezelésére használt elsődleges antibiotikumnak, a ciprofloxacinnak ellenálló törzset is elpusztították.

A szakemberek végül modellezték a két vezető peptidjelölt alakját és szimulálták a baktériumsejt-membránokkal való kölcsönhatásukat: a két peptid mindössze 45 perc alatt felszakította a SalmonellaTyphi sejtmembránját. További kísérletekben a vegyületek elpusztították a Salmonella Typhimurium-ot is, a nem tífuszos szalmonella egy olyan törzsét, amely nem halálos ételmérgezést okoz.