Az obszesszív-kompulzív zavar (más néven: kényszerbetegség, amit OCD-nak is rövidítenek) pszichiátriai rendellenesség; olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen.
Valójában jelen vagyok a mindennapi életemben, és ez hihetetlen
– mondta a 34 éves Amber Pearson az AFP-nek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Azelőtt állandóan csak a kényszerképzeteim miatt aggódtam.
Az agyi implantátumok a közelmúltban kerültek a címlapokra, amikor Elon Musk bejelentette, hogy Neuralink nevű cége chipet ültetett egy páciens fejébe, amely a tudósok reményei szerint végül lehetővé teszi majd, hogy az emberek a gondolataikkal irányítsák az okostelefonjukat.
Az agyba helyezett eszköz gondolata azonban nem új és az orvosok már évtizedek óta tudják, hogy a pontosan alkalmazott elektromos ingerlés milyen hatással lehet az agy működésére.
Az ilyen mélyagyi stimulációt a Parkinson-kór és más, a mozgást befolyásoló állapotok, például az epilepszia kezelésében alkalmazzák.
Pearson orvosai a 32 milliméteres készüléket ajánlották ahhoz, hogy kezeljék az epilepsziás rohamait. Biztosak voltak benne, hogy az eszköz képes lesz észlelni a rohamokat kiváltó aktivitást, majd impulzusokkal megzavarni azokat.
A páciens ezt kérdezte: nos, önök bemennek az agyamba, beleteszik ezt a drótot, de nekem kényszerbetegségem van, szóval nem tudnának egy drótot tenni a kényszerbetegségre is?
– emlékszik vissza Ahmed Raslan idegsebész, aki az amerikai nyugati parton, Portlandben, az Oregon Egészségügyi és Tudományos Egyetemen végezte az eljárást. – És szerencsére komolyan vettük ezt a javaslatot.
Korábban már tanulmányozták a mély agyi stimuláció alkalmazását kényszerbetegségben szenvedőknél, de ezt még soha nem kombinálták epilepszia kezelésével. Az orvosok az eljárás során együtt dolgoztak Pearsonnal, hogy pontosan lássák, mi is történik az agyában, amikor egy rögeszmés hurok csapdájába esik.
A technika során ismert stressz forrásoknak (például tenger gyümölcseinek) tették ki, majd rögzítették az elektromos jeleket.
Így hatékonyan el tudták különíteni a kényszerbetegségével összefüggő agyi aktivitást. Ezután úgy állították be az implantátumot, hogy az az adott jelre reagáljon.
A kettős programozású készülék mostantól az epilepsziához és a kényszerbetegséghez egyaránt társuló agyi aktivitást figyeli és egymástól függetlenül is működik.
A Pennsylvaniai Egyetemen most újabb kutatásba fogtak annak kiderítésére, hogyan lehetne ezt a technikát szélesebb körben alkalmazni, ami lehetséges reményt nyújtana a több millió kényszerbetegségben szenvedő ember egy részének.