Forradalmi gyógyító eljárások, amelyek az idegrendszeri betegségeket gyógyítják

Idegrendszeri betegségek gyógyítására dolgoztak ki új gyógyító eljárásokat hazai kutatók

Az idegrendszeri betegségek gyógyítását kutatják Pécsett, a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium keretében. A szakemberek két fő tématerülettel foglalkoznak: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal.

Az idegrendszer zavarait kutatják

A Pécsi Tudományegyetem (PTE), mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt) az idegrendszeri betegségek gyógyítását kutatja. 

A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, amely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket

 – tájékoztatta szerkesztőségünket a Pécsi Tudományegyetem.

Idegrendszeri betegségek gyógyítására dolgoztak ki új gyógyító eljárásokat hazai kutatók
Fotó: Pinterest

A szakemberek tehát két fő tématerülettel foglalkoznak: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal. 

A pécsi központhoz köthető „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” programot, valamint „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” projektet dr. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika idegsebész professzora nemrég mutatta be egy konferencián. Ugyanitt dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató, Széchenyi-díjas magyar állatorvos adott betekintést a budapesti központban zajló „Az idegrendszeri fejlődési zavarok” elnevezésű programba.

A felnőtt idegrendszeri zavarok program célja olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, amely kezelési alternatívákat ajánl, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. 

 

Rendkívül súlyos következményei lehetnek

Dóczi Tamás professzor a betegségre „fel nem ismert járványként” hivatkozott.

Az idegrendszeri betegségben szenvedőket nem viszi el szirénázva egy akut mentő, mint egy infarktusos, vagy egy baleseti sérültet, de ha valaki depressziós lesz, vagy valamifajta más idegrendszeri érintettsége van, akkor akár stigmatizálódhat a társadalomban, amelynek rendkívül súlyos következményei lehetnek, nemcsak az egyénre, hanem a környezetére, a családjára nézve is 

– mutatott rá a szakember a pécsi konferencián.

Az emberi idegrendszer felépítése és funkciója
Fotó: Karina Meysar

Hozzátette: az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják egyebek között a magzati alkoholszindrómát, az újszülottkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, vagyis az ADHD-t is.

Az idegrendszeri fejlődési zavarok program célkitűzései a Prediktív gyulladásos biomarkerek azonosítása újszülöttkori hypoxiás-ischaemiás encephalopátia során, valamint a pszichiátriai gondozásba került gyermekek gyulladásos biomarkereinek azonosítása

 – magyarázta Dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató.

A szakmai rendezvényen dr. Vidnyánszky Zoltán „Az agy biológiai életkorának meghatározása MRI alapján” címmel tartott előadást, dr. Szabó Miklós a perinatális idegrendszeri inzultusok patomechanizmusa és neuroprotekció - klinikai kutatásokról adott áttekintést, míg dr. Mikics Éva arról beszélt, hogyan zajlik a perinatális aszfixia hosszú távú magatartási következményeit közvetítő álló mechanizmusok vizsgálata preklinikai modellben.