Az új eszköz hivatalos neve Burnout Assessment Tool (BAT), ami egy sor olyan kérdés segítségével tud hathatósan működni, amelyek célja egy személy munkahelyi mentális és fizikai állapotának felmérését jelenti, saját bevalláson keresztül.
Ahogy arra a szakemberek figyelmeztettek, mivel a kiégés nem hivatalos orvosi állapot, ezért nincs hivatalos diagnózisa. Mindazonáltal a munkahelyi kiégés lelkileg és fizikailag is negatívan hat ránk, miközben gyakran egyéb egészségügyi problémákhoz is vezethet.
A BAT eszköz 493 felnőttől gyűjtött adatok alapján észleli a jeleket és értékeli a kockázatokat, majd hét ország egyikének országos átlagához viszonyítva számítja ki a bizonyos tünetek pontszámát.
A kockázat azonosítása pedig azt jelenti, hogy a munkáltatók lépéseket tudnak tenni a kiégés megelőzésére.
Ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyire áll közel a kiégéshez, kipróbálhatja magát egy online teszten. A releváns országok listája jelenleg azonban csak Ausztriára, Belgiumra, Finnországra, Németországra, Írországra, Japánra és Hollandiára korlátozódik, ami a világ többi részére vonatkozó eredmények kreatív értelmezését igényli.
Korábban nem rendelkeztünk elég részletes mérőeszközzel, amelyet a gyakorlatban és a kutatásban egyaránt használhatnánk, és amely azonosítaná a kiégés kockázatának kitett munkavállalókat
– mondta Leon De Beer pszichológus, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátette: az eszköz olyan területeket vizsgál, mint a munka-magánélet konfliktus, a munkaterhelés, a munkával való elégedettség és az érzelmi stressz. A kérdések között olyanok is szerepelnek, amelyek a munkahelyi „robotpilóta-érzésre”, a szomorúságra és a munka értékével kapcsolatos bizonytalanságra vonatkoznak.
A kérdőív kidolgozása után az azt kitöltő minden kategóriára több pontszámot kap, ami a kiégés kockázatát jelzi. A kutatók jelentése szerint az általuk vizsgált 493 norvég résztvevő összesen 13 százalékánál volt magas a kiégés kockázata. Jelenleg más országokban is folynak hasonló kísérletek.
Ahogy a kutatók rámutatnak, a munkaadók érdeke az, hogy a csapataik teljes kapacitással működjenek.
Ha nem foglalkoznak időben a munkavállalók kiégésének kockázatával, annak hosszú távú következményei lehetnek
– mutatott rá De Beer. – Érdemes odafigyelnünk néhány olyan tényezőre, amelyek növelik a kiégés kockázatát: többek között az irreálisan magas elvárásokra, a gyors intézményi változásokra, az alacsony önbecsülésre és a lehetőségek hiányára.
A tudósok szerint ez gyorsan kimerültséghez, mentális távolságtartáshoz és az érzelmek szabályozásának csökkent képességéhez vezethet
. A jó hír az, hogy kezelhető. És minél korábban ismerjük fel a kiégést és kezdjük meg a kezelését, annál jobb. A BAT eszköze mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak segíthet a kockázat felismerésében, és az egyéni, valamint az intézményi változások kezelésében.
A kiégést egyéni bánásmóddal kezelhetjük, de nem sok haszna van, ha az emberek olyan munkahelyre térnek vissza, ahol túl magasak az igények és kevés az erőforrás
– magyarázta Marit Christensen, az NTNU pszichológusa. – Ezután nagy a valószínűsége annak, hogy az alkalmazott újra megbetegszik.
A kutatás a Scandinavian Journal of Psychology folyóiratban jelent meg.