Itt a megoldás az egyik leggyakoribb halálos betegségre

Ahhoz, hogy eredményesen vegyük fel a harcot a mellrák ellen és a lehető legtöbb életet megmentsük, a nőknek 40 év fölött és legalább 79 éves korig évente kell szűrővizsgálaton részt venniük – érvelnek amerikai kutatóorvosok.

Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság hivatalos folyóiratában, a Radiology-ban újonnan megjelent közlemény hangsúlyozza: a 40 éves korban kezdődő és legalább 79 éves korig évente ismételt mellrákszűrés minimális kockázatokkal jár csupán, és ez a szűrési mód vezet a halálozás lehető legnagyobb mértékű csökkentéséhez.

Mellrák - az egyik leggyakoribb halálok a nők körében

Az Egyesült Államokban a mellrák a második leggyakoribb daganatos halálok a nők körében. Noha kutatások igazolják, hogy a mammográfiás szűrésen való következetes részvétel 40%-kal csökkenti a mellrákból eredő halálozást, a nők mindössze fele vesz részt az éves szűrővizsgálaton.

„A mellrákszűrést érintő ajánlások, különösen ami a kezdő életkort és a gyakoriságot illeti, folyamatos vita tárgyát képezik” – mondta el Debra L. Monticciolo, a Dartmouth Geisel School of Medicine (Hanover, New Hampshire) radiológus professzora.

Monticciolo kiemelte: az USA Betegségmegelőzési Szolgálata Munkacsoportjának (U. S. Preventive Services Task Force, USPSTF) 2009-ben kiadott ajánlása, amely 50 éves korban kezdődő kétévenkénti szűrést javasolt, országszerte jelentős visszaesést eredményezett a részvételben. A USPSTF 2023-ban új ajánlást fogalmazott meg, miszerint a nőknek 40 és 74 éves kor között kellene kétévenkénti szűrésen megjelenniük. Ezzel szemben az Amerikai Radiológiai Kollégium (American College of Radiology), a Mellvizsgálati Képalkotó Társaság (Society of Breast Imaging) és a Nemzeti Átfogó Daganatügyi Hálózat (National Comprehensive Cancer Network) évenkénti szűrést javasol a mellrák szempontjából átlagos kockázatú nők számára 40 éves kortól kezdődően egészen addig, amíg az illető jó egészségnek örvend.

Tanulmányukban Monticciolo és munkatársai újraelemezték a Cancer Intervention and Surveillance Modeling Network (CISNET) 2023-as mellrákszűrési eredménybecsléseit. A CISNET modell lehetővé teszik a kutatók számára, hogy a valós USA-beli adatok alapján megbecsüljék egy tervezett szűrőprogram kimenetelét a szűrési gyakoriság és a kezdő életkor függvényében.

Mammográfiai vizsgálat
Fotó: ANP via AFP

Jelentős mértékben csökkenthető lenne a halálozás

A szerzők négy lehetséges szűrési ütemezésre vonatkozóan vetették össze a szűrés lehetséges előnyeit – a halálozásban mutatkozó csökkenést, a megnyert életéveket, az elkerült mellrák okozta haláleseteket – a kockázataival, úgymint a negatív eredményű biopsziákkal és az ismételt vizsgálatokkal. Az összehasonlításban az 50-74 év közöttiek kétévenkénti szűrése (vagyis a régóta érvényes USPSTF ajánlás) mellett a 40-74 évesek kétévenkénti szűrése (az új munkacsoport-ajánlás), a 40-74 évesek évenkénti szűrése, valamint a 40-79 évesek évenkénti szűrése szerepelt. A CISNET modell a 79 év fölötti korcsoportra vonatkozóan nem ad becsléseket.

A CISNET becslések áttekintése azt az eredményt hozta, hogy a 40-79 évesek évenkénti szűrése akár digitális mammográfiával, akár tomoszintézissel (háromdimenziós mammográfiás rekonstrukcióval) a halálozás 41,7%-os csökkenését eredményezné.

Az 50-74 évesek és a 40-74 évesek kétévenkénti szűrése rendre 25,4%-os és 30%-os csökkenéshez vezetne. Emellett a 40-79 évesek évenkénti szűrése járna az összes lehetőség közül a legalacsonyabb téves pozitív aránnyal (6,5%) és a legkevesebb jóindulatú eredményű szövettani mintavétellel (0,88%).

"Tanulmányunk legfontosabb üzenete az, hogy a 40 éves korban kezdődő és legalább 79 éves korig évente ismétlődő szűrés csökkenti leginkább az összesített halálozást, ezen a módon kerülhető el a legtöbb daganatos haláleset, és ez biztosítja a legtöbb megnyert életévet – hangsúlyozta Monticciolo. 

 

Óriási tehát a legalább 79 éves korig ismételt szűrés pozitív hozadéka, és még ennél is több lehet, ha a szűrés 79 éves kor fölött is folytatódik.”

Monticciolo hozzátette: bár az USPSTF is a CISNET modell segítségével fogalmazza meg ajánlásait, a munkacsoport nem egyszerű kockázatnak, hanem kimondott kárnak tekinti az ismételt vizsgálatokat és a negatív biopsziákat. „Hajlandóak a halálozásban elért csökkenés egy részéről lemondani csak azért, hogy kiegyensúlyozzák az előnyöket és a ’károkat’, és nehogy ismételni kelljen a képalkotó vizsgálatot, vagy nehogy feleslegesen végezzenek negatív eredményű szövettani mintavételt.”

A kutatók mostani elemzése szerint évenkénti szűrés esetén a jóindulatú biopsziás eredmény valószínűsége 1% alatti, és a mammográfiás felvételre való visszahívási arány is 10% alatt marad. Az évenkénti tomoszintézises szűrés esetén a visszahívási arány már csak 6,5%.

A szűrés életeket menthet
Fotó: ANP via AFP

„A szűrés kockázatai nem jelentenek halálos veszélyt, és a legtöbb nő számára elfogadhatóak – szögezte le Monticciolo. – Ezzel szemben az előrehaladott emlőrák gyakran halálos. A melldaganatot annál könnyebb kezelni, minél előbb felfedezik, tehát felesleges műtétektől és kemoterápiás kezelésektől is megkíméljük a nőket a korai felismeréssel.”

Monticciolo abbéli reményét fejezte ki, hogy a jelen tanulmány tovább erősíti azt a formálódó szakirodalmi konszenzust, amely szerint a 40 éves korban elkezdett évenkénti szűrés a mellrák korai diagnózisának legmegfelelőbb módja.

„Azért fontos ez a cikk, mert ismét rámutat arra, milyen jelentős mértékű csökkenést érhetünk el a halálozás terén a 40-79 éves kor között évente végzett szűréssel, és hogy a nem kívánt kimenetelek egy vizsgálatra jutó kockázata igen alacsony – foglalta össze a kutatónő. – Végső soron a női élet értéke a tét. Bízom benne, hogy a kezelőorvosok belátják: a kockázatok kézben tarthatók, az előnyök pedig felbecsülhetetlenek. A nők érdekében kell így eljárnunk.”