Csodaszer az antibiotikum vagy túlhasznált terápia?

Egyre több baktériumtörzs válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben

Rengetegen váltanak ki valamilyen antibiotikumot a téli időszakban bakteriális felső légúti fertőzés kezelésére, sokan azonban, vélt vagy valós aggályok miatt, inkább elkerülnék őket, ha lehet – emlékeztetett a Pécsi Tudományegyetem. De mire is jó az antibiotikum, mikor és miért szükséges szednünk, és kell-e tartanunk az antibiotikum-rezisztenciától? Erről beszélgettek Dr. Horváth Ádámmal, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének központi gyakornokával, gyógyszerésszel, hogy felhívják a figyelmet az antibiotikum működésére, valódi természetére, hasznára és veszélyeire.

A bakteriális fertőzések gyorsabb leküzdését tudjuk elérni

Ahogy arra a Pécsi Tudományegyetem felhívta a figyelmet, az antibiotikumok olyan természetes, vagy kémiai úton előállított vegyületek, amelyek speciális baktériumellenes hatással rendelkeznek. Ezen tulajdonságuknál fogva képesek felvenni a harcot a különböző betegségeket okozó baktériumokkal szemben.

Megzavarják a baktériumok étéletfolyamatait, ezáltal pedig lelassítják a szaporodásukat vagy akár meg is ölik azokat. Előbbit bakteriosztatikus hatásnak, utóbbit pedig baktericid hatásnak hívjuk

– mondta el dr. Horváth Ádám. – Az antibakteriális gyógyszerekkel a bakteriális fertőzések gyorsabb leküzdését tudjuk elérni, illetve bizonyos esetekben súlyosabb, akár az életet veszélyeztető fertőzések kialakulását tudjuk megakadályozni.

Dr. Horváth Ádám, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének központi gyakornoka, gyógyszerész Forrás: Picasa

Hozzátette: nem véletlenül vonatkoznak minden esetben szigorú szakmai szabályok az alkalmazásukat illetően, így megőrizhető a hatékonyságuk és a biztonságosságuk.

De mikor szükséges az antibiotikumos kezelés? Aggódjunk-e a gyakori alkalmazása miatt?

A szakember szerint fontos leszögezni, hogy az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmasak, így vírusos megfertőződés esetén nem hatásosak. Az őszi-téli időszakban a felső légúti megfázásos tünetek hátterében gyakran áll vírusos fertőzés, amelyre nincs értelme antibiotikumot használni.

A baktériumok alkalmazkodhatnak, a betegek nem

Amennyiben bakteriális fertőzéssel küzdünk, és antibiotikumot ír az orvos, mindenképp tartsuk be az adagolást és az egyéb, a helyes szedéshez kapcsolódó utasításokat.

Az antibiotikumok alkalmazásának két gyakori formája van:

• Empirikus terápia: a betegnél jól azonosítható tünetek jelentkeznek, azonban a fertőzést kiváltó baktérium nem azonosított, így egy ún. széles spektrumú antibiotikumot rendel a kezelőorvos. Ezt a terápiás módszert legfőbbképp tüdő- illetve torokgyulladásnál alkalmazzák.
• Célzott terápia: Ebben az esetében szűkebb spektrumú antibiotikum rendelése mellett dönt az orvos a betegséget kiváltó fertőző ágens pontos ismerete esetén. A sokak által ismert MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus), mint tipikus kórházi fertőzést okozó baktérium ellen például ezt a metódust használják.

Néhány antibiotikummal szemben egyes baktériumok természetes ellenállóképességet, azaz rezisztenciát mutatnak.

Az antibakteriális gyógyszerekkel a bakteriális fertőzések gyorsabb leküzdését tudjuk elérni, illetve bizonyos esetekben súlyosabb, akár az életet veszélyeztető fertőzések kialakulását tudjuk megakadályozni Forrás: PTE/Juhász Balázs

Dr. Horváth Ádám szerint a folyamat hátterében az állhat, hogy az antibiotikum nem jut be megfelelően a baktériumsejtbe,

vagy például a baktériumok elbontják a gyógyszer hatóanyagait.

A rezisztenciák kialakulásához több tényező is hozzájárulhat, amelyek közül a legfontosabb az a helytelen terápiás használat

– mutatott rá a szakember. – Vírusos eredetű fertőzések esetében az antibiotikumok alkalmazásának nincs terápiás haszna.

Ennek egyik legjobb példája az influenza, amelyet a különböző influenzavírusok okoznak, így ezek ellen felesleges és hasztalan antibiotikumot bevetni.

A probiotikumok kéz a kézben járnak az antibiotikumokkal

A Pécsi Tudományegyetem szerint rezisztencia alakulhat ki helytelen gyógyszerszedés esetén is.

A baktériumok kórokozókként gyulladásos reakciókat indítanak el a szervezetben, az antibiotikumok, mivel segítik legyőzni a baktériumokat, így csökkentik a gyulladást is,

ezért vannak olyanok, akik amint jobban érzik magukat (például csökken a láz, fájdalom), abbahagyják a szedést.

Egyre több baktériumtörzs válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben Forrás: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a gyulladás egy nem specifikus válaszreakció a szervezetünket érő károsító hatásokkal szemben, így annak csillapítására nem minden esetben van szükség antibiotikumra

– magyarázza a PTE GYTK rezidens gyógyszerésze. – Az antibiotikumok alkalmazásának egyik jellegzetes mellékhatása lehet a normál bélflóra károsodása, amely hasmenésként jelentkezik a betegeknél.

A szakember szerint ennek megelőzésére érdemes vásárolni a gyógyszertárban különböző készítményeket, amelyek lehetnek prebiotikumok, probiotikumok és a kettőt egyszerre tartalmazó szimbiotikumok is.

Leggyakrabban a probiotikummal találkozhatunk, amelyek gyakran tartalmaznak különböző a normál bélflórát is alkotó baktériumokat.

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek segítik a probiotikumok megtapadását és szaporodását a bélrendszerben. Ezek együttes alkalmazása segíthet megelőzni a kellemetlen tüneteket, illetve bizonyos esetekben akár egy súlyosabb gyomor-bélrendszert érintő fertőzést.

A gyógyszertárakban számtalan készítmény érhető el különböző termékkategóriában, így amennyiben a beteg bizonytalan egy-egy készítménnyel kapcsolatban, érdemes kikérnie a gyógyszerész tanácsát.