Újabb rémisztő hatása derült ki az egyik legrettegettebb vírusnak

A magas kockázatú HPV vírusokkal való fertőzöttség meglepő módon nemcsak a méhnyakrák, de a keringési betegségek kockázatát is fokozza – mutatta ki egy több mint 160 ezer dél-koreai nő adatait elemző felmérés.

Négyszeresére fokozódik a keringési betegségek okozta halálozás kockázata azokban a nőkben, akik a humán papillómavírusok (HPV-k) valamelyik magas kockázatú törzsével fertőződtek – állapítja meg a European Heart Journal kardiológiai szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

A HPV-kkel való fertőződés rendkívül gyakori, és a magas kockázatú HPV-törzsek ismerten fokozzák a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Korábbi kutatások már utaltak arra, hogy a HPV-k szintén hozzájárulhatnak a veszélyes artériafali lerakódások (plakkok) formálódásához, azonban ez az első olyan tanulmány, amely 

kimutatja a kapcsolatot a HPV-fertőzöttség és a keringési betegségekből eredő halálozás között.

A kutatást Seungho Ryu, Yoosoo Chang és Hae Suk Cheong, a szöuli (Dél-Korea) Sungkyunkwan Egyetem orvosi fakultásának professzorai irányították. „Annak ellenére, hogy a szívbetegség néhány jól ismert rizikófaktorát – például a dohányzást, a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást vagy a cukorbetegséget – már sokkal inkább kézben tudjuk tartani, mint pár évtizeddel ezelőtt, a keringési betegségek továbbra is vezető helyen állnak a halálokok között. Figyelemre méltó módon ezek a hagyományos rizikófaktorok nem magyaráznak minden szív- és érrendszeri megbetegedést: az ilyen problémával küzdők mindegy 20 százaléka egyik kockázati tényezőben sem érintett, ami aláhúzza a további változtatható rizikófaktorok azonosításának fontosságát. 

Kutatásunk a HPV-nek mint a keringési halálozás lehetséges rizikófaktorának a vizsgálatára irányul

 – nyilatkozzák a szerzők.

Papillómavírus mikroszkópos képe
Fotó: BSIP via AFP / BSIP via AFP/CAVALLINI JAMES / BSIP

Hogyan zajlott a vizsgálat?

A vizsgálatban 163 250 fiatal és középkorú dél-koreai nő szerepelt, akiknél a kutatás kezdetekor nem állt fenn szív- és érrendszeri megbetegedés. A résztvevők számára előírt egészségügyi szűrővizsgálatok között szerepelt a méhnyakból levett minta 13 magas kockázatú HPV-vírustörzsre való tesztelése. A vizsgálatba bevont nők átlagosan 8 és fél éven keresztül évente-kétévente ismételten részt vettek az egészségügyi állapotfelméréseken.

A kutatók össze tudták vetni a nők HPV-tesztjeinek eredményét a nemzeti halálozási nyilvántartással, amely a keringési halálokok között szívbetegséget és a stroke-ot is magában foglalja. Mivel viszonylag fiatal és eredendően egészséges nőkről volt szó, a keringési betegségből eredő halálozás összesített kockázata az egész csoportra vetítve meglehetősen alacsony volt (100 000-ből 9,1). Azonban a kutatók az összes ismert keringési rizikófaktor számításba vétele után is arra az eredményre jutottak, hogy a magas kockázatú HPV-fertőzést hordozó nőknél az artériák elzáródásának kockázata 3,91-szer, a szívbetegségből eredő halálozás kockázata 3,74-szer, a stroke-ból eredő halálozás kockázata pedig 5,86-szor magasabb azokhoz a nőkhöz képest, akiknél nem áll fenn ilyen fertőzés. Ezek a kockázatok még magasabbnak adódtak azoknál a nőknél, akik a magas kockázatú HPV-fertőzés mellett elhízással is küzdöttek.

„Jól tudjuk, hogy a gyulladás központi szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában és előrehaladásában, és a vírusfertőzések gyulladást válthatnak ki – magyarázta Cheong professzor. – A HPV-ket leginkább a méhnyakrákkal való összefüggésük miatt ismerjük, de egyre több kutatási adat utal arra, hogy ezek a vírusok a véráramban is megtalálhatók. 

Lehetséges, hogy a vírus gyulladást okoz az érfalakban, amivel hozzájárul az artériák károsodásához és elzáródásához, és növeli a keringési betegségek kockázatát.

„Tanulmányunk rámutat a magas kockázatú HPV-kkel fertőzött páciensek átfogó kezelésének fontosságára – folytatta a professzor. – A magas kockázatú HPV-t hordozó betegek kezelőorvosainak szorosan nyomon kell követniük pácienseik szív- és érrendszeri állapotát, különösen ha ugyanazok a betegek egyben túlsúlyosak vagy más további rizikófaktorral is rendelkeznek. A magas kockázatú HPV-t hordozó betegeknek tisztában kell lenniük nemcsak a méhnyakrák, de a keringési betegségek rizikónövekedésével is. 

Rendszeresen részt kell venniük az orvosi szűrővizsgálatokon, és egészséges életmóddal kell próbálniuk mérsékelni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának emelkedését.”

Az emberi szív- és érrendszer számítógépes illusztrációja
Fotó: Science Photo Library via AFP / Science Photo Library via AFP/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY

A szerzők leszögezik: további vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, vajon a férfiakban is hasonló hatással bírnak-e a magas kockázatú HPV-k, illetve hogy a HPV elleni védőoltás segít-e megelőzni a keringési betegségekből eredő haláleseteket. „Ha eredményeink megerősítést nyernek, jelentős befolyással lehetnek a közegészségügyi stratégiák kidolgozására – tette hozzá Prof. Ryu. – A HPV elleni átoltottság növelése például eredményes stratégia lehet a hosszú távú keringési rizikók csökkentésében.”

Újabb érv a védőoltások mellett

A közleményt kísérő szerkesztői kommentárjában az Új-Dél-Walesi Egyetem (Sydney, Ausztrália) professzora, James S. Lawson megjegyzi: „Az arra utaló bizonyítékok, hogy a vírusok általánosságban, illetve a HPV-k konkrétan növelik az érelmeszesedéses keringési betegségek kedvezőtlen kimeneteleinek a kockázatát, tovább hangsúlyozzák az influenzavírus, a SARS-CoV-2 és a HPV elleni oltások eleve elismert fontosságát. 

Azok az érvek, amelyek a HPV oki szerepére utalnak az érelmeszesedéses keringési betegségek elindításában és előrehaladásában, már most eléggé hihetőek, de igazán meggyőzővé akkor válnak majd, ha randomizált klinikai vizsgálatokban igazolódik, hogy a méhnyakrákot megelőzni hivatott HPV-oltások csökkentik a meszesedéses érbetegség előfordulását.”