A NASA, valamint az európai és a kanadai űrügynökségek együttműködéséből összeállt csapat a GN-z11 galaxist tanulmányozta, amely akkor létezett, amikor a 13,8 milliárd éves világegyetem még csak körülbelül 430 millió éves volt, olvasható a Mashable cikkében.
A galaxis körül lévő halóban egy héliumhalmazt találtak.
Az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóirat által publikálásra elfogadott új kutatás a modern asztrofizika egyik legfontosabb felfedezéséhez vezethet.
„Az a tény, hogy a héliumon kívül semmi mást nem látunk, arra utal, hogy ez a halmaz meglehetősen ősi lehet” - mondta közleményében Roberto Maiolino, az Egyesült Királyságbeli Cambridge-i Egyetem vezető kutatója.
Az elmélet szerint a tudósok számítottak arra, hogy ilyen halmazokat találnak a korai korszakokból származó masszív galaxisok körül.
A feltételezés szerint ezek az ősi gázzsebek összeomolhatnak, és úgynevezett III-as populációjú csillaghalmazokat alkothatnak - mondta Maiolino.
A némileg megtévesztő nevű III. populációs csillagokhoz azok az égitestek tartoznak, amelyeknek az elmélet szerint a korai világegyetemben kellett volna keletkezniük, mielőtt a fémek - a héliumnál nehezebb elemek csillagászati megnevezése - léteztek volna. A csillagok feltételezhetően nagyon nagy tömegűek, fényesek és forrók voltak.
Az 1940-es években a csillagokat két fő kategóriába sorolták: a fémekben gazdag és a fémekben szegény csillagokra - írja az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetem. De még ez utóbbiak is jóval több fémet tartalmaznak, mint amennyi az ősrobbanásból visszamaradt primitív gázból származhatott volna.
A csillagászok végül a csillagok egy még nem látott harmadik populációjában kezdtek el gondolkodni, amely az ősrobbanás tiszta anyagából állt, amelyet a csillagok korábbi generációi nem használtak fel.
Innen származik a III. populációs csillagok elnevezés.
A csillagok magjait elemgyáraknak tekintik: Például a szén, ugyanaz a vegyi anyag, amelyen az ember és a földi élet nagy része alapul. Ezután szupernóva-robbanások révén nehéz elemeket, például a csontokban található kalciumot és a vérben lévő vasat terjesztenek a csillagközi térben. Ez a szétszóródás a csillagok és bolygók új generációit indítja útnak, de a tudósok elismerik, hogy még sokat kell tanulniuk a folyamat korai szakaszáról.
A csillagászatban a távolabbra tekintés a múlt megfigyelését jelenti, mivel a fénynek és a sugárzás más formáinak hosszú időbe telik, mire elérnek hozzánk. A Webb-űrteleszkóp a kozmosz rendkívül korai időszakának tanulmányozására épült, az infravörös hullámhosszúságú láthatatlan fényt érzékelve. Röviden, az űrben található sok por és gáz elhomályosítja a rendkívül távoli és eleve halvány fényforrásokra való rálátást, de az infravörös hullámok át tudnak hatolni a felhőkön.
„A küldetés eredeti célja az volt, hogy meglássuk az első csillagokat és galaxisokat” - mondta Eric Smith, a Webb programtudósa 2022-ben – „azt akartuk megnézni, ahogy az univerzum először kapcsolja fel a fényeket.” Talán ez most sikerült.