A világhírű magyar vegyész-professzorra emlékeztek a Fiumei-sírkertben

Pungor Ernőt 1976-ban az MTA tagjává választották

Fotó: Magyar Iskola

Pungor Ernő vegyészmérnökről, kutatóról, egyetemi oktatóról, az analitikai kémia világhírű tudósáról emlékezett meg pénteken a Fiumei úti sírkert 27-es parcellájában a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI).

Sokat tett a magyar tudomány nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásáért 

Pungor Ernő a rendszerváltás után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot (OMFB) vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-, majd a Boross-kormánynak is - olvasható a NÖRI MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában. Pungor Ernő számára mindig a tudomány, az egyetem, de főként a kutatás és a fejlesztés, a kutatóintézetek világa jelentette azt a helyet, ahol otthon érezte magát - hangsúlyozta a megemlékezésen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Pungor Ernő egykori minisztertársa. Mint mondta, Pungor Ernőt nemcsak a tudományos megismerés, hanem az emberi kapcsolatok bővítése, a kutatási eredmények alkalmazása is élénken foglalkoztatta.

Pungor Ernőt nemcsak a tudományos megismerés, hanem az emberi kapcsolatok bővítése, a kutatási eredmények alkalmazása is élénken foglalkoztatták
Fotó: www.urvilag.hu

Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy minisztersége idején Pungor Ernő emberi és szakmai tekintélyével, a tudományos szervezetekben kifejtett szerepvállalásával, széles körű kapcsolataival hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kutatók bekapcsolódjanak a tudomány nemzetközi vérkeringésébe, és a magyar gazdaság újra fejlődő pályára álljon. "Nemcsak kutató, hanem a munkatársait és a tehetséget becsülő, a fiatalok előmenetelét segítő igazi tanár volt" - hangoztatta Latorcai János. 

Egy forradalmi világelső szabadalom is tőle származott

Hudecz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) természettudományi alelnöke emlékeztetett arra, hogy Pungor fiatal munkatársaival együtt bejelentett szabadalma alapján indult el Magyarországon - a világon elsőként - az ionszelektív elektródok gyártása. Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója arról beszélt, hogy az 1980-ban megnyílt, úgynevezett akadémiai parcellában (27-es parcella) már több mint hatvan akadémikus nyugszik, köztük Pungor Ernő. Az 1923-ban született Pungor Ernőt 1976-ban az MTA tagjává választották. Székfoglalója témája a műszeres elemzés volt. 

Több könyve és ezernél is több tudományos publikációja jelent meg, találmányainak száma száz körülire tehető. 

A rendszerváltás után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot (OMFB) vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-, majd a Boross-kormánynak is (1990 és 1994 között). 

Pungor Ernő akadémikus ( a kép bal szélén)  miniszteri esküt tesz
Fotó: Kovács Attila / MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Ezt követően a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány intézethálózatának tudományszervezője volt: 1994-2001-ig főigazgatója, 2002-tól haláláig főtanácsadója. Pungor Ernő kutatói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Akadémiai Aranyéremmel (1988), Gábor Dénes-díjjal (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend közép- és nagykeresztjével (1998, 2003) és Magyar Örökség Díjjal (2003). Emlékének méltó megőrzése érdekében 2008 óta minden évben Pungor Ernő-díjjal ismerik el a kémiai tudományos kutatások terén kimagasló érdemeket szerzett, 45 év alatti kutatók, szakemberek munkáját-áll a közleményben.