Tényleg megtörténik: pusztító hullámok önthetik el Európát

Egy új, vészjósló tanulmány szerint a vártnál sokkal korábban, vagyis már a 2020-as, 2030-as években jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék az augusztus végi, szeptember eleji napokban. Emiatt megemelkedik az óceánok vize, Nyugat-Európa partmenti részei is veszélyben vannak.

A legújabb eredmények szerint a sarkvidéki területen alaposan felgyorsult a tengeri jég olvadása, évtizedenként 12,2 százalékkal zsugorodik az emelkedő hőmérséklet miatt. Amennyiben a tendencia folytatódik, az Északi-sark a vártnál jóval hamarabb, már pár éven belül jégmentessé válhat, ami egyelőre beláthatatlan következményekkel járna a környezetre nézve.

Még ebben az évtizedben bekövetkezhet, hogy nyáron napokig nem lesz jég az Északi-sarkon, az évszázad közepére pedig eljutunk oda, hogy egész szeptemberben jégmentessé válhat a régió,

 véli Alexandra Jahn, a Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban közzétett publikáció vezető szerzője.

Az Északi-sarkvidék jege nemcsak élőhely a jegesmedvék, fókák és más vadon élő állatok számára, a napsugárzás és a hő visszaverésével egyúttal szabályozza bolygónk hőmérsékletét, nélküle intenzívebb hőhullámokra és szélsőségesebb telekre számíthatunk. A sarkvidéki jég olvadása hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is, ami veszélyezteti a part menti városokat és kisebb szigeteket.

Az Északi-sarkvidék jege bolygónk hőmérsékletét is szabályozza
Fotó: Biosphoto via AFP / Biosphoto via AFP/Martin Zwick / Biosphoto

Az Északi-sark nagyon érzékeny az éghajlatváltozásra, de nincs minden remény veszve

Fontos megjegyezni, hogy jelen tanulmányban a jégmentesség egy tudományos fogalom, és nem jelenti azt, hogy az Északi-sarkon ezután egyáltalán nem lesz jég; a szakértők akkor tekintik jégmentesnek a régiót, ha az óceánban kevesebb mint 1 millió négyzetkilométer jég van. Normális esetben a Jeges-tengerben átlagosan 15,5 millió négyzetkilométert borít be jég.

A jelenlegi modellek, forgatókönyvek alapján az Északi-sark jégmentessége elkerülhetetlennek tűnik. Bár a sarkvidék rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra, kedvező körülmények között a tengeri jég eredeti mérete viszonylag gyorsan helyreállhat. Vagyis ha a jövőben sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az lerövidítheti a jégmentes időszakok hosszát.