Bár a gyümölcsök és zöldségek az emberi táplálkozás kulcsfontosságú részét képezik, a tudósok még csak most kezdik megérteni, hogyan bontja le a szervezetünk a Földön egyik leggyakrabban előforduló szerves vegyületet, a cellulózt; azt a kemény anyagot, amely a növények sejtfalát alkotja.
Egy új kutatás megállapította, hogy az emberi bélrendszerben eddig ismeretlen mikrobák rejtőznek, amelyek képesek lebontani a cellulózt.
Nem különbözünk annyira a szarvasmarháktól
Évtizedekig azt feltételezték, hogy ellentétben a lovakkal, juhokkal vagy más növényevő emlősökkel, a cellulózt az emberi szervezet nem tudja hatékonyan lebontani. Csak 2003-ban derült ki, hogy bizonyos emberi bélbaktériumok is képesek megemészteni ezeket a rostokat.
A Science magazinban megjelent friss tanulmány ezeknek a baktériumoknak a génjeire támaszkodva keresett hasonló mikrobákat. A kutatómunka során különböző korokból és régiókból származó emberek székletmintáit elemezték, így próbálva feltérképezni a változatos bélmikrobiomokat. Az eredmények alapján jobban hasonlítunk a haszonállatokra, mint korábban gondoltuk.
Kiderült, hogy a beleinkben számos olyan cellulózbontó baktérium található, amelyek eddig elkerülték a figyelmünket. A tanulmányban három ilyen mikrobafajra is kitérnek: az egyik főként kérődző emlősökre, a másik főemlősökre jellemző, a harmadik pedig kifejezetten az emberre specializálódott.
Mindhárom bélbaktérium a Ruminococcus nemzetséghez tartozik, jelen vannak az emberek bélrendszerében és rendelkeznek olyan génekkel, amelyek lehetővé teszik a cellulóz bontását.
Egy teória szerint a Ruminococcus baktériumok a növényevő állatok háziasítása során kerülhettek az emberi emésztőszervrendszerbe.
Az eltűnő bélbaktériumok ára: rossz anyagcsere és betegségek sokasága
A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek, a vidéki népesség és az 1000-2000 évvel ezelőtt élt ősemberek székletmintáiban még mindhárom baktériumfaj bőségesen jelen volt. A fejlett iparral rendelkező országok városaiban élők bélrendszere azonban drámai változásokon ment át, és már alig találhatók meg bennük a Ruminococcus nemzetség képviselői.
"Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az említett baktériumfajok visszaszorulóban vannak az emberi bélrendszerben, ami a nyugati életmód számlájára írható – idézi a Science Alert a tanulmány egyik szerzőjét, Sarah Moraïs mikrobiológust, az izraeli Ben-Gurion Egyetem munkatársát.
Az elmélet szerint a Ruminococcus fajok visszaszorulásának egyik oka, hogy nem jutnak elég növényi rosthoz, tápanyagok híján pedig szaporodni sem képesek.
A kutató szerint félő, hogy ha a Ruminococcus-fajok eltűnnek a bélrendszerből, az rosszabb anyagcseréhez és egyes betegségek kockázatának növekedéséhez vezethet. A szakértők vizsgálják annak lehetőségét, hogy a baktériumfajok csökkenő populációszámai táplálékkiegészítőkkel vagy probiotikummal visszaállíthatók-e az eredeti szintre. Emellett új rostbeviteli irányelvek kidolgozására lenne szükség.