Váratlan veszély teheti tönkre az emberek bélrendszerét

Nagyváros

Fotó: Shutterstock/BABAROGA

A nyugati, iparosodott társadalmak olyan étrendet követnek, amelyekből hiányzik a rost. Ez alapvetően átalakítja az emésztőszervrendszerünk működését, és azt, ahogyan a beleink megemésztik a keményebb növényi anyagokat. A friss és új kutatás megállapította, hogy ezáltal a városi lét súlyos veszélyt jelent az ott élő emberek bélrendszerére. Az eltűnő bélbaktériumok ára a rossz anyagcsere és betegségek sokasága.

Bár a gyümölcsök és zöldségek az emberi táplálkozás kulcsfontosságú részét képezik, a tudósok még csak most kezdik megérteni, hogyan bontja le a szervezetünk a Földön egyik leggyakrabban előforduló szerves vegyületet, a cellulózt; azt a kemény anyagot, amely a növények sejtfalát alkotja.

Egy új kutatás megállapította, hogy az emberi bélrendszerben eddig ismeretlen mikrobák rejtőznek, amelyek képesek lebontani a cellulózt.

Bélbaktériumok az emésztőrendszerben
Fotó: Science Photo Library via AFP / Science Photo Library via AFP/THOM LEACH / SCIENCE PHOTO LIBRARY

Nem különbözünk annyira a szarvasmarháktól

Évtizedekig azt feltételezték, hogy ellentétben a lovakkal, juhokkal vagy más növényevő emlősökkel, a cellulózt az emberi szervezet nem tudja hatékonyan lebontani. Csak 2003-ban derült ki, hogy bizonyos emberi bélbaktériumok is képesek megemészteni ezeket a rostokat.

A Science magazinban megjelent friss tanulmány ezeknek a baktériumoknak a génjeire támaszkodva keresett hasonló mikrobákat. A kutatómunka során különböző korokból és régiókból származó emberek székletmintáit elemezték, így próbálva feltérképezni a változatos bélmikrobiomokat. Az eredmények alapján jobban hasonlítunk a haszonállatokra, mint korábban gondoltuk.

Kiderült, hogy a beleinkben számos olyan cellulózbontó baktérium található, amelyek eddig elkerülték a figyelmünket. A tanulmányban három ilyen mikrobafajra is kitérnek: az egyik főként kérődző emlősökre, a másik főemlősökre jellemző, a harmadik pedig kifejezetten az emberre specializálódott.

Mindhárom bélbaktérium a Ruminococcus nemzetséghez tartozik, jelen vannak az emberek bélrendszerében és rendelkeznek olyan génekkel, amelyek lehetővé teszik a cellulóz bontását.

Egy teória szerint a Ruminococcus baktériumok a növényevő állatok háziasítása során kerülhettek az emberi emésztőszervrendszerbe.

A szarvasmarha és az ember sok szempontból hasonlít egymásra
Fotó: Hans Lucas via AFP

Az eltűnő bélbaktériumok ára: rossz anyagcsere és betegségek sokasága

A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek, a vidéki népesség és az 1000-2000 évvel ezelőtt élt ősemberek székletmintáiban még mindhárom baktériumfaj bőségesen jelen volt. A fejlett iparral rendelkező országok városaiban élők bélrendszere azonban drámai változásokon ment át, és már alig találhatók meg bennük a Ruminococcus nemzetség képviselői.

"Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az említett baktériumfajok visszaszorulóban vannak az emberi bélrendszerben, ami a nyugati életmód számlájára írható – idézi a Science Alert a tanulmány egyik szerzőjét, Sarah Moraïs mikrobiológust, az izraeli Ben-Gurion Egyetem munkatársát.

Az elmélet szerint a Ruminococcus fajok visszaszorulásának egyik oka, hogy nem jutnak elég növényi rosthoz, tápanyagok híján pedig szaporodni sem képesek.

A kutató szerint félő, hogy ha a Ruminococcus-fajok eltűnnek a bélrendszerből, az rosszabb anyagcseréhez és egyes betegségek kockázatának növekedéséhez vezethet. A szakértők vizsgálják annak lehetőségét, hogy a baktériumfajok csökkenő populációszámai táplálékkiegészítőkkel vagy probiotikummal visszaállíthatók-e az eredeti szintre. Emellett új rostbeviteli irányelvek kidolgozására lenne szükség.