A Merkúr felé tartó BepiColombo űrszonda vette észre, hogy a Vénusz légköréből nagy mennyiségű gáz – köztük oxigén és szén – távozik a világűrbe.
Ez az első alkalom, hogy pozitív töltésű szénionokat figyeltünk meg a Vénusz légköréből távozni"
- mondta a tanulmány szerzője, Lina Hadid, a franciaországi Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) plazmafizikai laboratóriumának (LPP) kutatója a kiadott közleményben.
A Földnek erős mágneses mezeje van, amely védi légkörünket a napszéltől. A Vénusznak nincs ilyen jellegű védőpajzsa, de rendelkezik egy gyengébb indukált magnetoszférával, amelyet a napszél hoz létre azáltal, hogy ionizálja az atmoszférában lévő atomokat.
A Vénusz légköre 96,5 százalékban szén-dioxidból és 3,5 százalékban nitrogénből áll, nyomokban pedig tartalmaz még például oxigént és kén-dioxidot. Az üvegházhatású gázok miatt a Vénusz a legforróbb bolygó a Naprendszerben, felszíni hőmérséklete 450 Celsius-fok felett van, továbbá a felszínen mért nyomás 93-szorosa a földinek.
A BepiColombo 2021 augusztusában haladt át a Vénusz magnetoszféráján, 90 perces útja során pedig azt érzékelte, hogy töltött szén- és oxigénionok távoznak a légkörből.
A tudósok egyelőre nem ismerik a jelenség okát.
Az egyik elmélet szerint a légkörbe csapódó napszél olyan sebességre gyorsítja az ionokat, hogy azok ki tudtak szabadulni a bolygó gravitációs vonzásából, és így kilépnek a világűrbe.
Az anyagvesztés megértésével a kutatók felderíthetik, miként vált a Vénusz azzá a barátságtalan világgá, amilyennek ma is ismerjük.