Elmaradt a nyár, júniusban még a hó is esett

1816 rendkívüli évként vonult a történelembe, a világ mintha a feje tetejére állt volna, az időjárás megzavarodott: teljesen elmaradt a nyár, júniusban hózáporok tomboltak, júliusban pedig olyan hideg volt, hogy még a folyók is befagytak. A bizarr klíma miatt a mezőgazdaság összeomlott, az embereknek nem volt mit enniük. Vajon mi okozta a szélsőséges időjárást, és megismétlődhet-e a jelenség?

Ilyen volt a hírhedt nyár nélküli év

A nyár nélküli évben a hőmérséklet globális szinten körülbelül 0,4–0,7 Celsius-fokkal visszaesett, ennek következtében pedig 

az időjárási minták világszerte megzavarodtak.

Az Egyesült Államokban 1816 májusában inkább a téli hónapokra jellemző, 0 Celsius-fok alatti hőmérséklet uralkodott, júniusban még a hó is esett. A pennsylvaniai folyók júliusban még mindig be voltak fagyva.

1816 júliusában annyira hideg volt, hogy még a folyók is befagytak (illusztráció)
Fotó: Imaginechina via AFP

Nem csak Amerikában tapasztaltak extrém időjárást. Az Atlanti-óceánon túl Európát özönvízszerű esőzések sújtották, Írországban nyolc egymást követő héten át nem állt el az eső. A globális hőmérséklet-csökkenés hatásai még Ázsiában is érzékelhetők voltak, ahol a szokásos monszunidőszak elmaradt, helyét szörnyű aszály vette át.

Milyen következményekkel járt a nyár elmaradása?

Az évszaktól idegen időjárás miatt a mezőgazdaság gyakorlatilag összeomlott. Az Egyesült Államokban a tavaszi fagyok pusztították el a termést. Míg Írországban a heves esőzések miatt kialakuló áradások okoztak hatalmas károkat a termesztett növényekben, addig Ázsiában az elmaradó monszun miatti szörnyű szárazság vezetett terménypusztuláshoz, és éhínséghez.

A több mint 200 éve történt jelenség még napjainkra is hatással van: az időjárási anomália miatt az Egyesült Államok keleti részéről a farmerek tömegével települtek át az ország középnyugati területeire, ahol emiatt napjainkban is intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik.

Miért maradt el 1816-ban a nyár?

1815. április 5-én nagy erővel kitört az indonéziai Sumbawa nevű szigeten található Tambora vulkán. 

A hevesebb vulkánkitörések akár hónapokon át befolyásolhatják a Föld éghajlatát; ilyenkor apró, könnyű vulkáni hamuszemcsék kerülnek a sztratoszférába, ahol hosszabb ideig fennmaradhatnak. Ekkor kevesebb napfény éri a földfelszínt, ami lehűléshez vezet.

A Tambora vulkán a NASA műholdfelvételén
Fotó: AFP

A globális éghajlatváltozáshoz az is hozzájárulhatott, hogy rengeteg kén-dioxid került a légkörbe, ahol vízzel keveredve kénsavat hozott létre. Az atmoszférába kerülő kénsav szintén visszaveri a napsugárzást.

A Tambora kitörése volt a legerősebb vulkánkitörés, amit valaha feljegyeztek, ám hogy valóban ez okozta-e az 1816-os drámai klímaváltozást, sokáig kérdéses volt. Ezért dr. Andrew Schurer geológus éghajlati modellek segítségével szimulálta, hogyan alakul volna az időjárás a vulkánkitörés elmaradásával. Bár az 1816-os év csapadékviszonyai a vulkánkitörés nélkül is érdekesen alakultak volna, egyértelműen a Tambora működése volt az, ami a drasztikus hőmérsékletesést előidézte.