Ilyen még nem volt: aranyat lövell ki egy vulkán

A Mt. Erebus az Antarktisz legmagasabb és ma is aktív vulkánja

Fotó: Arlo Perez

A Föld leghidegebb vidékének, az örök jég birodalmaként is emlegetett Antarktisznak korántsem minden pontja dermesztően hideg. A hetedik kontinensen egy 2017-ben végzett felmérés összesen 138 vulkánt azonosított, és noha ezek jelentős része kihunyt vagy szunnyadó állapotban van, de az antarktiszi vulkánok közül nyolc-kilenc most is aktív állapotú. Ezek közül az egyik, a Mt. Erebus viselkedése még a sokat látott vulkanológusokat is megdöbbentette.

A sötétség megszemélyesítőjéről kapta nevét a déli félteke legmagasabb vulkánja

Amióta az Antarktisz kietlen vidékére ember lépett, mindössze három vulkánkitörést dokumentáltak a jeges kontinensen. A geológiai bizonyítékok szerint azonban a távolabbi múltban sokkal gyakrabban, és sokkal több vulkán tombolt a jégbirodalomban. Nemrég olyan jégmagokat gyűjtöttek a kutatók, amelyek zárványai azt bizonyítják, hogy a pleisztocén jégkorszakban, az utolsó nagy globális eljegesedés idején óriási vulkánkitörések sorozata rázta meg az Antarktiszt, amelyek közül számos erupció sokkal nagyobb volt, mint a modern kor bármely ismert kitörése. 

Az aranyat lövellő tűzhányó,  Mt. Erebus fotója
Fotó: Ilf Science

(A nagyjából 2,6 millió éve elkezdődött és 12 ezer éve véget ért pleisztocén időszakban összesen 11 nagyobb eljegesedési periódust tartanak számon. A pleisztocén idejére már az Antarktisz teljes területét vastag jégtakaró borította.) Az Antarktisz „legvadabb” és egyben legmagasabb tűzhányója a maga 3 794 méteres tengerszint feletti magasságával a Mount Erebus, ami nem csak a hetedik kontinens, hanem az egész déli félteke legmagasabb tűzhányója is.

Sir James Clark Ross, a Mt Eberus felfedezője egykorú festményen
Fotó: David Westwood / Wikimedia Commons

 A hatalmas vulkánt a 19. század egyik leghíresebb sarkkutatója, a brit Sir James Clark Ross fedezte fel 1841-ben, két másik tűzhányó társaságában, a róla elnevezett Ross-szigeten. Az Erebus nevet is a neves sarkkutató adta a vulkánnak, aki a görög mitológiában a sötétség megszemélyesítője.

Napi hatezer dollár értékű levegőbe repülő arany, és egy súlyos légikatasztrófa

Ha alaposabban szemügyre vesszük a Mt. Erebus műholdas fotóját a kráter szélén enyhén vöröses elszíneződéseket fedezhetünk fel, amelyek az 1972-ben történt kitörés nyomai. Az óriási tűzhányó most is rendszeresen gáz és gőzfelhőket lövell ki magából, időnként pedig amikor aktívabbá válik, vulkáni bombának nevezett, részben olvadt kőzetdarabokat szór a magasba. Ami a legfurcsább, hogy egy nemrég elvégzett analízis szerint a vulkáni füst telített apró, 20 mikrométernél nem nagyobb fémes aranykristályokkal. A tudósok megmérték, hogy egyetlen nap leforgása alatt a Mt. Erebus átlagosan 80 gramm aranyat lövell ki, aminek jelenleg 6000 USD (amerikai dollár) az értéke. 

A Mt. Erebus műholdfotóján jól megfigyelhető az "aranyat köpő" kráter szerkezete
Fotó: Landsat 9 — OLI-2/USGS / Ilf Science

Az arannyal átitatott füst messze terjed, a kutatók a hegytől ezer kilométeres távolságra is kimutatták az „Erebus aranyát”. 

A vulkán neve talán az Air New Zeeland légitársaság 901-es járatának 1979. november 28-án történt katasztrófája miatt vált ismertté. A járat az Air New Zeeland nevűet viselő program része volt, ami azt kínálta a résztvevőknek, hogy egy Aucklandből induló 11 órás repülőúttal eljussanak az Antarktiszra és a magasból szemügyre vehessék a lakatlan jégvilágot, majd utána visszarepültek Új-Zélandra. 

A Mt. Erebusnak ütközött új-zélandi DC-10-es utsszállító egy korábbi archív fotón
Fotó: Eduard Marmet / Wikimedia Commons

Az új-zélandi gép egy, a hegyet megközelítő alacsonyabb magasságban végrehajtott manőver közben frontálisan a vulkán oldalának repült, és apró darabokra robbant szét. A katasztrófában a gép fedélzetén tartózkodó mind a 257 ember szörnyethalt.