Kabócák trilliói jelennek meg idén tavasszal

Kabócák trilliói fogják hamarosan ellepni a levegőt

A kabócák az állatvilág egyik legfigyelemreméltóbb életciklusát élik manapság. Ezeknek a rovaroknak két fajtaváltozata van: az éves és az időszakos megjelenésű kabócák. Míg előbbiek minden évben megjelennek, utóbbiak igazán érdekesek. És most mindkettő egyszerre bukkant fel.

Ezek a kabócák évekig a föld alatt élnek

A periodikusan feltűnő kabócák az életük nagy részét a föld alatt töltik nimfaként, hogy aztán fajtól függően 13 vagy 17 év után szinkronban jelenjenek meg hatalmas területeken. Ez a hosszú fejlődési szakasz, amelyet a talaj alatti csendes sötétségben töltenek, egy növekedési időszak, amely során az állatok a fák gyökereiből származó nedvvel táplálkoznak.

A kabócák megjelenése a természet látványossága, amely átalakítja a tájat. A hímek felmásznak a fák ágaira, hogy kórusban énekeljenek, magukhoz csalogatva a párjukat. 

Kabócák trilliói fogják hamarosan ellepni a levegőt
Fotó: Katja Schulz/Flickr.

Elképesztő hangerőre képesek: néha olyan hangosak, mint egy rockkoncert. A párzás után a nőstények faágakra rakják a petéiket, és amikor azok kikelnek, az új nimfák a földre hullanak, és a talajba ássák magukat. És a ciklus újra kezdődik.

A kabócák szaporodási ideje mind a látványt, mind a hosszú várakozási időt tekintve nagy dolognak számít, ám az idei év egyedülálló alkalom: egyszerre bújik elő egy 13 éves és egy 17 éves ivadék. A „brood” tudományos kifejezés a kabócák azon csoportjára, amelyek szinkronban kelnek ki. Amikor ez bekövetkezik valamikor május közepe táján, kabócák trilliói szállhatnak majd a levegőben. A következő kétszeres kabócafajta a számítások szerint csak 2037-ben fog újra megjelenni.

 

Olyan hangosak, mint egy sugárhajtómű

Hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, az még bizonytalan. Amint a rovarok kifejlődnek és a környező talaj eléri a 17 Celsius-fokot, a kabócák már indulhatnak is. Az a terület, ahol a két egyedfejlődés egybeesik, nem túl nagy, ami jó dolog lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenség milyen zavarokat okozhat. A tudósok különösen izgatottak, mert rendkívül ritkának számít, hogy két különböző periodikus kabócapopuláció együtt bújjon elő. Különösen figyelni fogják az esetleges kereszteződéseket és azt, hogy mi lehet ennek az eredménye.

A 13 és 17 éves kabócák különböző fajok, ami megmagyarázza az eltérő periodicitásukat. A periodikus kabócáknak kilenc faja van, amelyek közül hét az Egyesült Államokban él, a Magicicada nemzetséghez tartoznak. A világon azonban összesen több mint 3400 kabócafaj létezik, ami rávilágít arra, hogy mennyire különleges lehet az időszakos változatosság

 – magyarázták a tudósok a ZME Science online tudományos portálnak. 

A világ leghangosabb rovara

A hím kabócák egy pár speciális szervvel, úgynevezett tymbálokkal vannak felszerelve, amelyek a hasi alapzat oldalain helyezkednek el. A tymbál egy bordázott hártya, amelyet a kabóca egy izom segítségével gyorsan össze tud húzni és el tud lazítani. Ennek hatására az befelé záródik, majd visszapattan az eredeti helyzetébe: minden egyes csukódáskor kattanó hangot ad ki. Ha ezek a kattanások gyorsan egymás után következnek be, ami létrehozza a kabóca jellegzetes zümmögő vagy éneklő hangját. 

A hím kabócák hasa rezonáló kamraként működik, ami felerősíti a hangot, amely egyes fajoknál akár a 100 decibelt is meghaladhatja 50 centiméter távolságból. Ezzel a kabócák a világ egyik leghangosabb rovarai közé tartoznak.

A kifejlett időszakos kabócák jellemzően 2,5-3,8 centiméter hosszúak. Feltűnő fekete testük van, amely erős kontrasztot alkot élénkvörös szemükkel. Átlátszó szárnyakkal rendelkeznek, amelyeken kiemelkedő erezetűek, és nyugalmi állapotban tetőszerűen a testük fölött tartják őket.

A különböző kabócafajokat csak a gyakorlott szem képes megkülönböztetni, de nem kell rovarásznak lennünk ahhoz, hogy észrevegyük a különbséget, ha a fülünkre hagyatkozunk. 

Míg a fajok közötti fizikai különbségek csekélyek, a hím rovarok hangja nagyon is megkülönböztethető. Mindegyik más-más dallamot ad ki, amelyet a nőstények párzási hívásként ismernek fel. Az ilyen erőteljes hangok előállítására való képességük mögött meghúzódó mechanizmus lenyűgöző példája a természet leleményességének a tervezésben.

Bár a levegőből előbukkanó kabócák trillióinak hangja talán fenyegetően hangozhat, nincs okunk az aggodalomra: 

nem csípnek vagy harapnak. Nem kártevők, és a zajtól (és a szagtól) eltekintve nem jelentenek különösebb kellemetlenséget.