Megaszárazság: elkészültek a legdrámaibb modellek

Az új kutatás szerint Ausztráliát jelentős, akár két évtizeden át tartó megaszárazság fenyegeti

Az aszályok drámai következményekkel járhatnak Ausztráliában: megtizedelhetik a mezőgazdaságot, veszélyeztethetik a vízkészleteket és pusztíthatják a környezetet. Ausztrália nagy része kiszolgáltatott a szárazsággal szemben, és a globális felmelegedés előrehaladtával a kockázat várhatóan növekedni fog. Ezért fontos a felkészülés, különösen azokra az aszályokra, amelyek akár több évig is eltarthatnak.

A szárazság borzalmas pusztításokat végezhet

Ahhoz, hogy a szakembereknek elképzelésük legyen arról, hogy milyen rosszra fordulhatnak a dolgok, messzire vissza kellett tekinteniük az időben, hogy lássák, mi történt korábban. Itt került be a képbe az új kutatás.

Ausztrália nagy része kiszolgáltatott a szárazsággal szemben, és a globális felmelegedés előrehaladtával a kockázat várhatóan növekedni fog
Fotó: NOAA/NIDIS

Megvizsgáltuk a Föld éghajlatának számítógépes szimulációit az elmúlt 1150 évről; és aggasztó módon azt találtuk, hogy az ausztráliai csapadék természetes változékonysága hamarosan húsz évig, vagy annál is tovább tartó megaszárazságot eredményezhet. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, akkor a jövőbeni aszályok sokkal rosszabbak lesznek, mint ahogyan azt elképzeltük

 – mondta Georgina Falster, az Ausztrál Nemzeti Egyetem posztdoktori ösztöndíjasa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A jövőbeli aszályok teljes képének megértéséhez a tudósoknak történelmi csapadékadatokra volt szükségük. Ausztráliában azonban ezek a feljegyzések csak körülbelül 1900-ig nyúlnak vissza, ami nem rögzíti teljes mértékben a természetes csapadékmennyiség több száz éves változékonyságának hatalmas skáláját.

Ezeket a feljegyzéseket a környezet olyan jellemzőiből nyerhetik, mint például a fák, amelyek éves évgyűrűikben rögzítik az esőzések változásaira vonatkozó információkat, ám ezek a természetes „archívumok” általában csak néhány száz évre nyúlnak vissza. 

Ráadásul csak arról tárolnak információt, hogy mi történt a környezetükben, nem pedig egész Ausztráliában.

 

Milyen súlyos lehet az ausztrál szárazság?

A szakembereknek ezért alternatív módszerekre volt szükségük, hogy visszatekintsenek az időben.

A Föld éghajlatának számítógépes modelljeit használtuk 850 és 2000 között (összesen 1150 év), hogy kitöltsük a hiányokat. A modellek szimulálják a légkör, az óceánok, a jég és a szárazföld kölcsönhatásait, és így képet adnak arról, hogyan változott az éghajlat az idők folyamán. Mivel egyetlen klímamodell sem tökéletes, ezért tizenegy különböző klímamodell együttesét használtuk az Ausztráliában tapasztalt aszályok skálájának feltárására

 – magyarázta Nerilie Abram, az ARC Klímaszélsőségek Kiválósági Központjának vezető vizsgálója és az Ausztráliai Antarktiszi Tudományok Kiválósági Központjának igazgatóhelyettese. 

Az új kutatás szerint Ausztráliát jelentős, akár két évtizeden át tartó megaszárazság fenyegeti
Fotó: SciTechDaily

Először is megvizsgálták az ausztrál aszályok jellemzőit a csapadék természetes ingadozásai miatt. Ezután összehasonlították a 20. században szimulált aszályokat az iparosodás előtti (1850 előtti) időszak aszályaival. Így tesztelhették, hogy az elmúlt évszázadban az ember okozta éghajlatváltozás okozott-e kimutatható változásokat.

Azt találtuk, hogy Ausztrália délnyugati és keleti részén a szimulált szárazság átlagosan hosszabb volt a 20. században, mint az iparosodás előtti időkben. Ez a változás összhangban van az ember okozta éghajlatváltozás miatt ezekben a régiókban a jövőben várható csapadéktendenciákkal, ami azt sugallja, hogy az éghajlatunkra gyakorolt, kialakulóban lévő emberi hatás már most is szárazabbá tette Ausztrália déli részeit

 – emelte ki Nicky Wright, a Sydneyi Egyetem tudományos munkatársa.

A szimulált ausztrál aszályok egyéb jellemzői – például intenzitásuk vagy ismétlődésük – nem mutattak jelentős eltéréseket az elmúlt évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest. 

A szárazságot azonban súlyosbította az ember okozta klímaváltozás, és megelőzte a katasztrofális fekete nyár tüzeket.

Kutatásuk egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a természetes változékonyság még az éghajlatváltozás hatásai nélkül is képes húsz évig, vagy annál hosszabb ideig tartó megaszárazságot előidézni, ami hosszabb, mint amit valaha is feljegyeztek.