Kétszáz hajót süllyesztettek el az óceáni szörnyhullámok

A statisztikák szerint 20 év alatt 200 hajó pusztulását okozták a szörnyeteghullámok a világ tengerein. A hatalmas teherhajók megmagyarázhatatlan eltűnéseit is az ilyen ritka hullámszörnyek okozzák sok kutató szerint. Az óriáshullámok váratlanul keletkeznek, gyakran a széllel ellentétes irányban haladnak, és jellemzően az előttük illetve utánuk érkező hullámok magasságának kétszeresét érik el. A legnagyobb dokumentált szörnyhullám 30,1 méter magas volt. A gyilkos hullámok extrém esetei közül válogattunk.

Mi okozza a szörnyhullámok keletkezését?

A tengerészek évszázadok óta beszélnek olyan mitikus hullámokról, amelyek egy szempillantás alatt a mélybe ragadják a legnagyobb hajókat. Ezeket a meséket a hajósok babonás természetével magyarázták, amíg a XX. században, a hajóforgalom növekedésével meg nem nőtt a szemtanúk száma, illetve meg nem jelentek a fényképezőgépek és a film-, majd videókamerák.

Az óceáni óriáshullámok méretét és erejét jól mutatja ez a fotó, amely a portugáliai Nazareban készült
Fotó: Scienve.ku.dk

Sokáig azonban kételkedtek az oceanográfusok is. Voltak, akik úgy kalkulálták, hogy 10,000 évente keletkezik egy óriáshullám. Amikor azonban megjelentek az olajfúrótornyok az Északi-tengeren, az ezeken elhelyezett mérőberendezések és adatrögzítők hatalmas kutatási anyagot jelentettek az elemzésekhez. A Goma nevű olajmező tornyai pl. 12 éve alatt 466 szörnyhullámot regisztráltak. 1995-ben pedig a Daupner nevű tornyon a lézer 26 méteres extrém hullámot rögzített. 2004-ben, mindössze három hét alatt a műholdak 10 alkalommal fedeztek fel 25 méternél magasabb hullámot az óceánokon.

Így ma már a kutatók tényként fogadják el, hogy a gyilkos hullámok állnak az óriási, 200 méternél is hosszabb tengerjáró hajók megmagyarázhatatlan eltűnései mögött. Kevéssé ismert, hogy hetente két nagy hajó süllyed el az óceánokon, és gyakran nyom nélkül. Amíg nagy nyilvánosságot kapnak a légi katasztrófák, a tengeri baleseteket nem vizsgálják ki olyan alaposan, és a hajók elsüllyedései nem is foglalkoztatják úgy a közvéleményt.

2000-ben az Európai Unió elindította a MaxWave nevű kutatási projektet. Ez az első olyan tudományos program volt, amelyet kifejezett a szörnyhullámok keletkezésének vizsgálatára indítottak. Az Európai Űrügynökség ERS radarműholdjai segítségével megállapították, hogy nincs egyetlen ok, hanem bizonyos fizikai körülmények összessége okozza az extrém hullámok létrejöttét. A tudósok felfedezték, hogy gyakran összeadódik a tengeri hullámok ereje: ezt pl. a tarajos, fehéren fodrozódó, csapkodó hullámok jelezhetik. Az is kiderült, hogy bizonyos körülmények között egyes hullámok energiát „vesznek el” a szomszédos hullámoktól.

Jól érzékelteti a szörnyeteg hullámok méretét ez a grafika
Fotó: 9 News

A gyilkos hullámok eltérnek a cunami, a szökőár hullámától, amely akár órákon keresztül is utazik, a mély óceáni részeken szinte észrevehetetlenül, és a sekély részekre érve borzalmas erővel pusztít. A szörnyeteg hullámok a leggyakrabban a mélytengereken alakulnak ki, és mindössze néhány perc az élettartamuk 

Korai szörnyhullám-esetek

1900-ben nyomtalanul eltűnt a skóciai Flallan-szigeteki világítótorony 3 fős személyzete. Azt gyanítják, hogy egy szörnyhullám sodorta el őket.

1903-ban az Etruria nevű utasszállító hajót eltalálta egy óriáshullám, amely összezúzta a hidat és a fedélzeti korlátokat. A hullám olyan erővel vágott a falhoz egy pihenő utast, hogy az illető meghalt. Sok volt a sérült is.

1909-ben 211 emberrel a fedélzetén nyomtalanul eltűnt a Waratah nevű ausztrál hajó Dél-Afrika közelében. Ma már úgy vélik, hogy egy szörnyhullám felborította a hajót.

1910-ben a híres Lusitania parancsnoki hídját két centivel nyomta hátrébb egy szörnyhullám becsapódása. A deformációt nem tudták kijavítani, így ez a sérülés és a hajóorr torzulása maradandó lett. A híd 23 méterrel volt a vízszint fölött.

1914-ben a Tridinad Head-i világítótorony gondnoka, Fred Harrington kapitány 28 méteresre becsülte azt a gyilkos hullámot, amely eltalálta a magas sziklán álló tornyot. A víz 110 méter magasra csapott fel.

1928-ban egy gyilkos hullám betörte az Olympic – a Titanic testvérhajója – hídjának négy ablakát. A híd több mint 21 méterrel volt a vízvonal felett.

1934-ben a Majestic parancsnoki hídját zúzta össze egy extrém hullám. A kapitány olyan súlyosan megsérült, hogy 1 hónapig kórházban ápolták, és többé nem hajózhatott.

Majdnem felborult a Queen Mary

A britek csapatszállítóvá alakították át a hatalmas, 81 ezer tonnás, közismerten instabil Queen Mary luxusgőzöst a második világháborúban. A Dülöngélő Mary gúnynevű hajó New Yorkból haladt Skócia felé 1942 decemberében. 15 ezer amerikai katonát szállított Nagy-Britanniába. Az út eleje gond nélkül telt, de aztán elromlott az idő. Négy nappal az indulás után viharba került a Queen Mary, és oldalba kapta egy 28 méteres szörnyhullám. A víztömeg elragadta az összes mentőcsónakot a baloldalon, a jobboldaliak pedig kilendültek, a daruikon lógtak és majdnem hozzáértek a hullám aljához. A gyilkos hullám betört több tucat baloldali ablakot és kis kerek ökörszemnyílást, amelyeken keresztül víz zúdult a folyosókra, kabinokba. A kapitány híd ablakai is betörtek, pedig a híd 27 méter magasságban volt a vízvonal felett. 

Viharban halad a Queen Mary. 1942-ben majdnem felborult egy szörnyeteg hullám miatt, 15 ezer emberrel a fedélzetén
Fotó: Facebook

A hajó majdnem felborult, 52 fokos szögben dőlt oldalra, és csak nagy nehezen egyenesedett fel. Számítások szerint további 3 fokos dőlés már az átforduláshoz vezetett volna, és a viharban, a jeges vízben valószínűleg lehetetlen lett volna megmenteni a katonákat vagy a személyzetet. Ha felborul, ez lett volna a legsúlyosabb tengeri katasztrófa a történelemben.

A Queen Mary már korábban is produkált ijesztő dőléseket. Egy 1937-es úton, amikor szintén erősen dülöngélt egy viharban, az utasai között volt Paul Gallico író is, aki 1969-ben az élményei alapján megírta a Poseidon katasztrófa c. regényt. A műből sikeres film is készült 1972-ben.

Az alábbi videóban a leghíresebb jelenetet, a hajó felborulását látják.

A Michelangelo sérülése 

1966. április 12-én az olasz Michelangelo nevű luxushajó New York felé tartott 745 utassal a fedélzetén. Közütk volt Günther Grass német író is a feleségével. Soletti kapitány a vihar miatt lezáratta a fedélzeteket, nehogy valaki beleessen a tengerbe. A kapitány dél felé kormányzott, hogy elkerülje a hurrikán szemét, a vihar középpontját. Claudio Suttora elsőtiszt így írta le a szörnyhullám megérkezését:

Egyre nagyobbak voltak a hullámok. Az egyik után, ahogy lefelé haladt a hajó, egyszer csak megjelent előttünk egy félelmetes vízfal. Ahogy az orr belefúrta magát ebbe a legyőzhetetlennek tűnő hullámba, az jutott eszembe, hogy nem tudjuk, mi vár ránk a túloldalon. Lehet, hogy meghalunk. 

Claudio Cosulich helyettes kapitány épp egy leszakadt fedélzeti nyílást javított négy önkéntessel, nehogy víz jusson a hajótestbe, amikor a hajónak ütközött a gyilkos hullám. 

Így szakította be a hullám a MIchelangelo fedélzeti felépítményét
Fotó: Michelangelo Raffaello

Épp lefelé másztunk egy létrán az orrfedélzet alatt, amikor váratlanul az orr kizuhant alólunk, mi pedig a levegőbe repültünk. Utána olyan ütés érte a hajót, mintha eltalálta volna egy ágyúlövedék.

A hullám az orr fölött 18 méter magasra emelkedett, nekicsapódott a 70 méterrel hátrébb levő felépítménynek, és feltépte. A hullám betörte a 25 méter magasan levő parancsnoki híd megerősített, 2 centi vastag ablakait is. 

A Michelangelo sérülése
Fotó: Michelangelo Raffaello 

Az ütközésben két utas meghalt, egy súlyosan sérült matróz pedig néhány órával később halt meg. A fedélzeten összesen 50-en sérültek meg. A Michalengelo visszavánszorgott New Yorkba. 

Végveszélyben

1977 októberében a Stolt Surf nevű vegyianyagtanker a Csendes-óceán találkozott egy szörnyhullámmal. Karten Petersen főgépész lefényképezte a hullámot, amelynek a teteje magasabban volt, mint a 22 méter magasságban levő parancsnoki híd. Az ütközés és a víztömeg ereje súlyos károkat okozott a hajóban. A fedélzeti csővezetékeket elgörbítette a víz ereje, letépte a közlekedőket, járódeszkákat, és leszaggatta három raktér zárófedelét is.

A Stolt Surf főgépésze lefotózta a gyilkos hullámot
Fotó: Reddit

Egy évvel később a német München nevű bárkaszállító teherhajó került viharba az Atlanti-óceánon. Ezt a kategóriájú hajót szinte elsüllyeszthetetlennek tartották a kivételes kialakítása és a lebegőképessége miatt. December 12-én hajnalban egy görög és egy szovjet hajó vette a München rövid vészjelzését. A morzéval leadott jelzésből csak töredékeket lehetett kikövetkeztetni. Az egyik ilyen részlet ez volt:

50 fokos dőlés…

A vizsgálók szerint ez csak azt jelenthette, hogy a hajó erősen megdőlt. A mentők egy hétig keresték a Münchent, de csak egy leszakított mentőcsónakját találták meg, a leszakadt acél tartóelemével együtt. A mentőcsónak 20 méter magasságban volt a hajón. Ezért a mentők arra jutottak, hogy egy szörnyhullám csapódott a Münchennek, betörte a híd ablakit, elárasztotta az irányító- és vezérlőrendszereket, továbbá leszakította a mentőcsónakot is. A gépházba is víz kerülhetett, a hajógépek leálltak, így már nem lehetett a hullámokkal szemben tartani a hajót. Egy következő erős hullám az oldalára boríthatta a Münchent, amely még órákig így sodródott a viharban, majd elsüllyedt. A teljes legénység odaveszett. 

A felborult Ocearn Ranger nevű olajfúrótorony alja. A mentőhelikopter már hiába kereste a személyzetet, mert a teljes legénység meghalt
Fotó: VOCM

1981-ben egy 28 méteres gyilkos hullám felborította az Ocean Ranger nevű olajfúrótornyot is az Atlanti-óceán északi részén. A víz elárasztotta az irányítóközpontot, és tönkretette a torony kiegyensúlyozását végző ballasztrendszer vezérlést. A 84 fős legénység megpróbálta elhagyni a süllyedő Ocean Rangert, de a 190 kilométer per órás szélviharban a mentőcsónakok pillanatok alatt felborultak. 

Utasszállító hajók a szörnyhullámokban

A Queen Mary 2, amelynek a parancsnoki hídját elérte egy óriáshullám
Fotó: Cruise Blog

A Queen Mary 2 nevű brit luxushajó New York felé tartott 1995-ben, amikor nem tudta elkerülni a Luis nevű hurrikánt. Egy hajnalban egy hatalmas hullám betörte az ún. nagy szalon ablakait, 21 méterrel e vízvonal fölött, majd Ronald Warwick kapitány a következőre lett figyelmes:

Egy felfoghatatlanul nagy hullám száguldott felénk. Olyan érzésem volt, mintha egyenesen nekimentünk volna a doveri szikláknak. 

A szörnyhullám még a 300 méter hosszú hajóhoz képest is nagy volt. A tisztek 28 méteresre becsülték, mert a híd egy magasságba került a hullám tetejével. 

Óriási erővel zúdult rá az orr-részre. A hajó megrázkódott, és mintha megállt volna, úgy lökött hátra minket a hullám. 

A Queen Mary 2 belezuhant a hullámvölgybe. Ekkor derült ki, hogy egy még nagyobb gyilkos hullám követte az elsőt. Ez több, mint 29 méter magas volt. 

Mivel az eset hajnalban történt, az utasok a kabinjaikban voltak, így nem sérült meg senki a fedélzeten. 

Atlanti-óceáni vihar a Queen Mary 2 legfelső fedélzetéről, a 13-ik szintről fotózva
Fotó: Michael Leek

Az extrém hullámok a hatalmas, modern nyaralóhajókat is veszélyeztetik. A közel 100 ezer tonnás Norwegian Dawn 2005-ben került viharba, és eltalálta egy 21 méteres extrém hullám. A szemtanúk szerint a semmiből, az egyik pillanatról a másikra jelent meg a gyilkos hullám. A víz ereje letépte a 9-10-ik szinten levő kabinok teraszának korlátját és betörte két kajüt ablakát, 

A következő felvételen azt láthatják, ahogy egy szörnyhullám betöri az Adonia nevű nyaralóhajó hídjának ablakát. 

2010-ben a Földközi-tengeren meghalt a Louis Majesty nevű hajó két utasa, amikor nekicsapódott három extrém hullám. A hullámok „csak” 8-10 méter magasak voltak, de bezúzták az ablakokat és elárasztották a fedélzeteket. 

2022-ben a Viking Polaris a közismerten veszélyes, viharos Drake-átjárón hajózott az Antarktisz felől Argentínába. Egy szörnyhullám az oldalán találta el a hajót. Az utasok így írtál le a hullám becsapódását:

Mintha egy jéghegynek ütköztünk volna.

A víztömeg beszakította az egyik társalgó ablakát, amelynek a roncsai megöltek egy utast és négy másikat megsebesítettek. A hajót kifejezetten a Déli-sarki vizekre tervezték, megerősített hajótesttel a jég ellen, de az oldalablakokat nem kellően erősre tervezték a vizsgálat szerint. 

A Viking Polaris sérülése
Fotó: Marine Log

A Maud nevű norvég hajó 2023-ban hurrikánba került az Északi-tengeren. Egy szörnyhullám eltalálta a hajót, betörte a híd ablakait, tönkretette a navigációs berendezéseket és a kormányvezérlő rendszert. A Maud hajógépe is leállt átmenetileg, de a hatóságok szerint a 266 utas nem volt közvetlen életveszélyben. A hajóhoz egy vontató érkezett, de addigra sikerült újra beindítani a motorokat. 

Az alábbi videón egy kisebb komp balesetet nézhetik meg. A felvételen jól látszik, milyen váratlanul tudja betörni az ablakokat egy nagyobb hullám, ls hogy milyen veszélyt jelent ez az utasokra: