A köztudatban az a kép él az űrállomásokról, hogy makulátlanul tiszta, steril környezetek, ahol nem telepedhetnek meg a mikroorganizmusok. Ám ez koránt sincs így; ahol emberek vannak, ott megjelennek a baktériumok is, amelyeket a Földről hurcolunk magunkkal az űrbe. A mikrobák a Nemzetközi Űrállomáson is jelen vannak, és most egy új kutatás azt is megfigyelte, hogy mivel gyorsan fejlődnek, egyre inkább kezdenek különbözni földi társaiktól.
Kórokozó baktérium kezdett el furcsán mutálódni
Az űrállomáson a szokatlan mutációt az Enterobacter bugandensis egyik törzsén figyelték meg. Ez egy opportunista kórokozó, ami azt jelenti, hogy csak akkor okozhat betegséget, ha a gazdaszervezet immunrendszere nem működik megfelelően, vagy más betegséggel küzd, és emiatt sebezhetőbb.
A baktérium hírhedt arról, hogy multirezisztens, vagyis számos antibiotikumos kezelés már nem alkalmas a leküzdésére.
Utóbbi miatt is fontos ennek a baktériumfajnak az alaposabb vizsgálata.
2018-ban öt törzsét is azonosították ennek a baktériumnak a Nemzetközi Űrállomáson, az új kutatás pedig további 13 törzs létezéséről számol be. Míg a korábbi elemzések nem találtak égbekiáltó különbségeket, a mostani vizsgálat alaposabb genetikai analízisnek vetette alá az űrbeli mikrobákat, és azt találta, hogy ezek az organizmusok a különleges környezet stresszhatása alatt többféleképpen kezdtek mutálódni, és immár mind genetikailag, mind funkcionálisan eltérnek a Földön élő E. bugandensis törzsektől.
„Tanulmányunkban azonosítottunk bizonyos géneket, amelyek kizárólag a Nemzetközi Űrállomáson élő organizmusokban vannak jelen, de földi megfelelőikben nem” - írják a szerzők a tanulmányban, amely a Microbiome című szakfolyóiratban jelent meg.
A mikrogravitációhoz való alkalmazkodás lehet a gyenge pontja az új baktériumoknak
Annak megértése, hogy miként fejlődnek a baktériumok az űrben, fontos az űrhajósok egészségének védelme, valamint a kórokozók elleni küzdelem alternatív megközelítéseinek kidolgozása szempontjából.
E frissen kifejlődött törzsek esetében a mikrogravitációs környezethez való alkalmazkodás lehet az Achilles-sarok.
„Ezek a gének potenciális terápiás célpontok lehetnek a baktériumok elleni kezelések során a Nemzetközi Űrállomás egyedi környezetében” – jegyezték meg a kutatók.
A kutatócsoport elismeri, hogy a genetikai elemzésnek vannak bizonyos korlátai, így nem tudják kétséget kizáróan kijelenteni, hogy ezek a törzsek csak és kizárólag az űrbéli környezet miatt olyanok, amilyenek. Mégis, rengeteg meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, és még azt is bemutatják, hogy ezek a törzsek hogyan integrálódnak azoknak a mikrobáknak a közösségébe, amelyek gyógyszer-rezisztensek és opportunista kórokozókként viselkednek. Ez az alkalmazkodás segítheti a baktériumokat abban, hogy elviseljék a Nemzetközi Űrállomáson tapasztalható alacsony gravitációt, a magasabb sugárzást, és szén-dioxid-dús környezetet.