Furcsa földönkívüli fémet találtak egy ősi kincsesládában
![Villena kincse: néhány darabot földönkívüli vasból készült](https://cdn.origo.hu/2024/05/WtGyPWsyxzyaDUaaHN_eYWgqV-ic4LmnHmxng7M-rdQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2NiOWY5M2E3YWY4ZTRjZTI4MDY5YTRhZjJmZDc1ZGRl.webp)
A felfedezést a spanyol Nemzeti Régészeti Múzeum ma már nyugdíjas vezetője, Salvador Rovira-Llorens vezette. A Trabajos de Prehistoria tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a leletek arra utalnak, hogy
a fémmegmunkálás technológiája és technikái sokkal fejlettebbek voltak háromezer évvel ezelőtt Ibériában, mint azt korábban gondoltuk.
A Villena kincsét – ahogy a 66, főként aranyból készült tárgyból álló rejtekhelyet nevezik – több mint 60 évvel ezelőtt, 1963-ban fedezték fel a mai spanyolországi Alicante területén, és azóta a bronzkori aranyművesség egyik legfontosabb példájaként tartják számon az Ibériai-félszigeten, sőt egész Európában.
A gyűjtemény korának meghatározása kissé nehézkesnek bizonyult két tárgynak köszönhetően: egy kis, üreges félgömbnek, amelyről úgy gondoljuk, hogy egy jogar vagy kardmarkolat része lehet; és egy karkötőnek. Mindkettő olyan, amit „vasas” megjelenésűnek neveztünk, vagyis úgy tűnik, hogy vasból készültek
– magyarázták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az Ibériai-félszigeten a vaskor (amikor az olvasztott földi vas kezdte felváltani a bronzot) csak Krisztus előtt 850 körül kezdődött. Így problémaként merült fel, hogy az arany tárgyakat Krisztus előtt 1500 és 1200 közé datálták a szakemberek. Így annak kiderítése, hogy a vasnak látszó leletek hol helyezkednek el a „villenai kincs kontextusában”, némi fejtörést okozott.
A földkéregből származó vasérc azonban nem az egyetlen formálható vasforrás. Világszerte számos olyan vaskorszak előtti vasleletet találhatunk, amelyeket meteoritok anyagából kovácsoltak. A leghíresebb talán Tutanhamon fáraó meteoritvas tőrje, de más bronzkori fegyverek is készültek ebből az anyagból, amiket nagyon nagy becsben tartottak.
A különbséget meg lehet állapítani: a meteoritokból származó vasnak sokkal magasabb a nikkeltartalma, mint a földből kiásott vasnak.
Ezért kértek engedélyt a gyűjteménynek otthont adó Villena Városi Régészeti Múzeumtól, hogy alaposan megvizsgálják a két leletet és megállapítsák, hogy mennyi nikkelt tartalmaznak. Mindkét leletből gondosan mintát vettek, és az anyagot tömegspektrometriás analízisnek vetették alá, hogy meghatározzák az összetételüket. A nagyfokú korrózió ellenére – amely megváltoztatja a lelet elemi összetételét – az eredmények határozottan arra utalnak, hogy mind a félgömb, mind a karkötő meteoritvasból készült. Ez meg is oldja azt a felmerült dilemmát, hogy a két lelet hogyan illeszkedik a gyűjtemény többi darabjához: nagyjából ugyanabban az időszakban készültek, körülbelül Krisztus előtt 1400 és 1200 között.
A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a Villena kincséből származó jogardarab és karkötő egy-egy meteoritvasnak tulajdonítható darab lehet az Ibériai-félszigeten, ami összeegyeztethető a késő bronzkori kronológiával, a földi vas széles körű termelésének kezdete előtt
– emelték ki a kutatók a tanulmányukban.
Mivel a tárgyak azonban erősen korrodálódtak, így az eredmények nem egyértelműek. De léteznek már újabb, nem invazív technikák, amelyeket a tárgyakra alkalmazva részletesebb adatokhoz lehetne jutni, amelyek segítenék a megállapítások igazolását.