Gyengébb mágneses mező egyengethette az útját a tengeri élet naggyá válásának

A Föld mágneses mezeje védi a bolygónkat a kozmikus részecskék zárótüze ellen. Ereje több ezer, több millió éves skálán fluktuál. Egy új tanulmány felveti, hogy egy gyengébb mező a múltban a tengeri emlősök méretének robbanásszerű növekedéséhez vezethetett.
Fotó: NAEBLYS/GETTY IMAGES
Vágólapra másolva!
A kozmikus sugárzástól való csökkent védelem fokozhatta az oxigén szintet a légkörben és az óceánokban. A Föld mágneses mezeje egykor meggyengült. A gyengébb mágneses mező lehet a felelős a magasabb oxigén szintekért - ami a Föld légkörében és óceánjaiban rögzült akkortájt - és az ezt követő makroszkopikus tengeri állatok burjánzásáért.- írja a Science Magazin honlapján.
Vágólapra másolva!

A Föld mágneses mezeje védi az életet a káros kozmikus sugárzástól. De valamikor körülbelül 590 millió és 565 millió éve a biztonsági takaró sokkal vékonyabb volt, úgy tűnik messzire nyúló hatásokkal a Földön lévő élet fejlődésére.

A Föld mágneses mezeje a bolygó belsejében kavargó olvadt vas eredménye. A mágneses rezonancia képalkotó gép mágneses erejének körülbelül 1/1000 -e az ereje: 0.00005 tesla. Ez lehet nem tűnik soknak, de elég erős, hogy sok állat érzékelje és navigálásra használja.

A Föld mágneses mezeje védi a bolygónkat a kozmikus részecskék zárótüze ellen. Ereje több ezer, több millió éves skálán fluktuál. Egy új tanulmány felveti, hogy egy gyengébb mező a múltban a tengeri emlősök méretének robbanásszerű növekedéséhez vezethetett.
Fotó: NAEBLYS/GETTY IMAGES / Science News 
A Föld mágneses mezeje védi a bolygónkat a kozmikus részecskék zárótüze ellen. Ereje több ezer, több millió éves skálán fluktuál. Egy új tanulmány felveti, hogy egy gyengébb mező a múltban a tengeri emlősök méretének robbanásszerű növekedéséhez vezethetett.
Fotó: NAEBLYS/GETTY IMAGES / Science News 

A Föld mágneses mezeje fluktuál, általában több, mint több ezer- több millió évente. Például Kanadában találtak mágneses ásványokat tartalmazó 565 millió éves sziklákat, ami azt sugallja, hogy a Föld mágneses mezeje akkor a mainak 1/10 – e volt. John Tarduno, a Rochesteri Egyetem geofizikusa, aki a kanadai sziklákat tanulmányozó csapat tagja volt, azt mondja, bolygónk mezeje periodikusan gyengébbé válik a mágneses mező megfordulásaikor, de nem valószínű, hogy ezek a sziklák visszatükrözik azokat a viszonylag rövid távú eseményeket.

Most ugyanaz a csapat Brazíliából származó, körülbelül 590 millió éves sziklákat vizsgált. Azt találták, hogy akkor még gyengébb volt, ami értéknek körülbelül csak 1/30-a. Ez a Földön vala mért legalacsonyabb érték. A mágneses mező majdnem teljesen összeomlott.

Ha a Föld mágneses mezeje alacsony marad a durván 25 millió éves intervallum alatt, összekapcsolva ezekkel a minták által – és más csapatoktól származó kevésbé precíz adatokkal, hogy ez történt – figyelemre méltó egybeesés. A Föld mágneses mezeje drámaian gyengébb volt az ediakara periódus ideje körül, amikor az oxigén szintek növekedtek a légkörben és az óceánokban ; a szikla dokumentumok a normálisnál magasabb oxigén szinteket mutatnak az a körüli időben. Ebben a periódusban a makroszkopikus állatok kezdtek burjánzani a világ óceánjaiban.

A nagyobb tengeri állatok, mint ez a 41 centiméteres Dickinsonia costata fosszília, akkortájt fejlődtek, amikor bolygónk mágneses mezeje gyengébb, és az oxigénszintek magasabbak voltak.
Fotó: SHUHAI XIAO  / Science News

Dolgozatukban, melyet a kutatócsapat május 2-án publikált a  Communications Earth & Environment magazinban, a kutatók felvetik, hogy lehet összefüggés. A gyengébb mágneses mező kisebb védelmet jelenthetett az energikus kozmikus részecskéktől. A részecskék széttörhették a vízmolekulákat a korai Föld atmoszférájában. Lévén, hogy a hidrogén rendkívül könnyű, könnyen kiszökhetett az űrbe, míg az oxigén hátramaradhatott. Idővel az egyensúlyhiány felboríthatta a mérleget az oxigénben gazdagabb légkör és óceánok irányába.

Az ediakara periódusban fejlődött nagyobb, mobilabb állatoknak, szükségük lehetett arra az oxigénre. A nagyobb állatoknak több oxigénre van szükségük, mint a mikroszkopikusaknak. Ez az oxigenizáció előkészíti a terepet a nagyobb életnek.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)


 


 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről