Az óceánban keletkező magas hőmennyiség és a La Nina időjárási jelenség következtében nagyon-nagyon aktív hurrikánszezon lesz idén. Ezt jelentették ki a genfi sajtótájékoztatón.
Egyetlen szárazföldet érő hurrikán képes hosszú évekre visszavetni a társadalmi-gazdasági fejlődést
– emelte ki Clare Nullis, a WMO szóvivője.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) előrejelzése szerint 17 és 25 között lesz a nevesített viharok száma, az átlag 14. Ezekből a viharokból várhatóan 8-13 válik hurrikánná. Az amerikai előrejelzők szerint akár hét „rendkívüli” hurrikán is kialakulhat 2024-ben az Atlanti-óceán térségében.
Matthew Rosencrans vezető amerikai meteorológus szerint idén nagyobb viharok várhatók, mint 2005-ben, a hírhedt Katrina és a Rita évében.
Az atlanti-óceáni hurrikánszezon, amely júniustól novemberig tart, nyolc egymást követő éven át az átlagosnál erőteljesebb volt. A korai figyelmeztetés azonban segít életeket menteni.
– közölte a WMO.
Hozzátette: a figyelmeztetéseknek köszönhetően valóban drámaian csökkent a halálos áldozatok száma, „még ha sok kis fejlődő karib-tengeri szigetország aránytalanul sok veszteséget szenved el mind a gazdaság, mind az emberéletek terén”.
A WMO szerint 1970 és 2021 között a trópusi ciklonok – közöttük a hurrikánok – világszerte vezető okok voltak a regisztrált humán és a gazdasági veszteségek terén.
(MTI/Reuters/AP)