Az ember nemcsak a Földet szemeteli tele, de már a világűrt is; az alacsony Földi körüli pálya mára tele lett űrszeméttel. A törmelékmező a Kessler-effektus révén okozhat hatalmas gondokat. A Kessler-szindrómaként is ismert jelenség lényege, hogy a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő. Ennek a végeredménye az lesz, hogy a Föld körüli űr annyira zsúfolttá válik, hogy mindenfajta tevékenység ellehetetlenül, legyen szó a műholdak működéséről vagy az űrutazásról.
Ez nem valami távoli probléma, amivel a jövőben kell foglalkozni. A NASA-nak már több vészhelyzeti manővert végre kellett hajtania, hogy a Nemzetközi Űrállomás ne ütközzön a törmelékekkel. Jelenleg több űrügynökség és magáncég is dolgozik a űrszemét-probléma megoldásán; ezek egyike a japán Astroscale vállalat ADRAS-J nevű missziója.
A februárban indított küldetés célja az űrszemét eltakarítása. Az első jelentősebb sikerről a napokban számoltak be:
a japán műholdnak egy sor manőver végrehajtásával sikerült megközelítenie egy H2A rakéta 11 méteres maradványát.
A feladat nem volt egyszerű, mivel az űrszemetet nehéz vizuálisan észlelni és GPS-el sem követhető nyomon a helyzete. Emellett a rakétamaradvány szerkezetének állapota sem ismert, és nem fogad semmilyen parancsot a földi irányítóktól.
Az ADRAS-J űreszköze sikeresen utolérte a követett törmeléket, és több száz méterről lefényképezte azt. A műhold megpróbál majd a rakétafokozat körül keringeni, és további felvételeket készít, hogy felmérje a szerkezetét. Egy második küldetés - az ADRAS-J2 - ugyanezt a roncsot fogja megcélozni, és további képeket készít, végül egy robotkar segítségével megpróbálja biztonságosan eltávolítani a Föld-körüli pályáról.
Az űrszemét, más néven kozmikus hulladék, mindazon mesterséges eredetű tárgyak neve, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba. Ezek a tárgyak főleg a mesterséges holdak és űrállomások kisebb-nagyobb levált darabkái, alkatrészei, valamint használaton kívüli műholdak, alacsony Föld körüli pályán maradt utolsó rakétafokozatok és az űrséták, szerelések során elszabadult eszközök, amelyek együttesen alkotják a kozmikus hulladékot.