"Három dolog szükséges ahhoz, hogy madárbarát legyen a kertünk: táplálék, ivóvíz, továbbá búvó- és költőhely" – idézi a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleménye Dr. Tölgyesi Csaba ökológust. Az MTA SZTE „Lendület” Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a májusi időszak a madaraknál már a költés ideje.
Jelenleg azzal tehetjük a fiókákért a legtöbbet, ha nem permetezzük a növényeket.
A madarak etetése télen a legfontosabb, amikor nehezebben találnak maguknak táplálékot. Ekkor cinkegolyót, magvakat helyezhetünk ki számukra. Költési időben ez már azért nem javasolt, mert a fiókáknak rovarra van szükségük. Ha kint hagyjuk például a napraforgómagot, a szülők praktikusan ezzel etetnék őket. Helyette tegyünk a kertbe egy kis lisztkukacot, így segítve a madarak táplálkozását — javasolja a TTIK oktatója. A szakértő hozzátette, hogy a tetves fák a madarak számára táplálékforrást jelentenek, ezért hasznos, ha a permetezéssel megelőzzük vagy megvárjuk a költési időszak végét, esetleg biokertészeti anyagokat használunk.
A növényzet változatossága nemcsak az esztétikum miatt fontos. Minél több fajtájú és méretű cserje, bokor, virág szépíti kertünket, annál többféle rovarfaj élőhelyéül szolgál. A golfpálya-szerű fű nem madárbarát és az egyre melegebb nyarak miatt sem praktikus. Ha magasra hagyjuk nőni a gyepet jobban párologtat, s többféle rovar megtelepedhet benne. Ha közé vagy a szélére minél több virágot ültetünk, annál több lepke látogathatja kis oázisunkat.
A fészekrakásban odú kihelyezésével segíthetjük a madarakat.
A szakemberek megkülönböztetnek A, B, C és D jelű odúkat alakjuktól és röpnyílásuk méretétől függően. A Magyar Madártani Egyesület honlapján ezekről bővebben is tájékozódhatunk.
Az örökzöldeken és magas fákon akár baglyok is fészkelhetnek. Ha nagyobb madarakat szeretnénk bevonzani, jó eséllyel megtehetjük, ha a padláson hagyunk egy kis rést, amin bejutva fészket rakhat a kuvik, amely a lakhatásért cserébe a rágcsálóktól szabadíthat meg bennünket.
Az SZTE ökológusa arra az esetre is tippeket adott, ha a fecskéknek szeretnénk kedvezni. Számuk az utóbbi években több okra visszavezethetően csökkent: az éghajlatváltozás miatt a sivatagok mérete folyamatosan nő, a Szaharát egyre nehezebb átszelniük. Az állattartás visszaszorulása miatt csökkent a dagonya, kevesebb a betevőjük, a légy, a rovar. A folyamatos és fokozott szúnyogírtás miatt is csökken a táplálékuk.
Ha segíteni szeretnénk őket, tegyünk ki sarat, így könnyítve a fészeképítést.
Mű fészket is kihelyezhetünk nekik, a meglévők alá pedig fecskepelenkát, így kiküszöbölve, hogy a madárpiszok az ajtónk elé hulljon.
A madarak gyors odaszoktatásának legjobb módszere az itatás. Legegyszerűbb, ha egy 40-50 cm átmérőjű virágalátétet nevezünk ki madáritatónak. Mélysége a kistestű fajok számára is biztonságos, 5-7 cm legyen. Érdemes beletenni egy kinyúló ágat is, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan állhatnak, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet.
Kialakíthatunk csobogót, nagyobb energia- és financiális befektetéssel kertünk éke lehet egy kis kerti tó. Ha valakit esetleg az tartana vissza, hogy a szúnyogok melegágya lehet, a szakember azt javasolja, hogy minél nagyobb vízfelülettel tervezzük meg. Az ökológiai sokféleség így alakulhat ki, a ragadozó rovarok megjelenésével biztosított a tápláléklánc, mely a szúnyoglárvákat kordában tartja.
Akár egy panelházi erkélyen is etethetünk, itathatunk madarakat. A sarlós fecske például éppen a panelok réseibe szeret fészkelni. Szegeden néhány éve telepedett meg a havasi sarlósfecske. Ennek a Délről jövő madárnak a megjelenése is a klímaváltozás következménye.
Ügyeljünk rá, hogy minden nap cseréljük benne a vizet, hogy ne poshadjon be.