Pokoli, élhetetlen világ lesz a Földön

Élhetetlen forró és pokoli világgá fog változni a Föld a jövőben

Fotó: Pixels

A Bristoli Egyetem kutatócsoportja szuperszámítógépek segítségével elkészített egy, a Föld 250 millió éves jövőjére vetített éghajlati prognózist. Az eredmény minden, csak nem reményt keltő: az ismét egyetlen szuperkontinensben egyesülő szárazulatok alkotta jövőbeli óriáskontinensen a fejlett gerinces élővilág, így az ember számára is elviselhetetlen körülmények fognak uralkodni.

Változásokkal teli múlt és jövő jellemzi a Föld történetét

A Föld a jelenlegi ismereteink szerint mintegy 4,5 milliárd éve alakult ki. A fiatal Föld lényegében egy forró katlan, tüzes magmagolyó volt. Ahogy fokozatosan kihűlt, a sűrű atmoszférában felhalmozódott vízgőz kicsapódott, és az évezredekig eltartó heves esőzések a megszilárdult földkéreg egyenetlenségeit kitöltve létrehozták az első, ekkor még édesvizű ősóceánokat. Amikor beállt az eleinte rendkívül intenzív párolgás és a víztömeg mennyisége közötti egyensúly, kialakult a vízkörzés máig kitartó rendszere, megteremtve ezzel a földi hidroszférát. 

Prekambrium végi tájkép
Fotó: imgkid.com

A kéregnek a víz által kioldott ásványi anyagaitól sóssá vált ősóceánokban nagyjából 3,6 milliárd éve jelent meg az élet, ami bő félmilliárd évvel ezelőtt, az úgynevezett nagy kambriumi robbanás idején fejlődött ki a ma is ismert diverzitású élővilággá. A kéreg nagy tektonikus lemezeinek mozgása hol egybeforrasztotta, hol pedig szétválasztotta egymástól a nagy szárazulatokat, a törzsfejlődésnek is menetet szabva ezzel. A Föld eddigi 4,5 milliárd éves története tehát bőséges változásokkal teli geológiai história. 

A kambriumi "nagy robbanás" idején alakult ki az összes ma is létező állattörzs az ősóceánban. A szárazföldön ekkor még nem létezett az élet
Fotó: Nature

A Föld kozmikus értelemben fiatal bolygónak számít, amely eddig nagyjából csak az „élete” egyharmadát élte le. A még hátralévő hosszú életszakasza bizonyosan bővelkedni fog nagy változásokban, köztük olyan sorsfordító eseményekben is, amelyek mindörökre véget vethetnek a fejlett élet történetének.

Összeáll egy újabb szuperkontinens, ami nagyon ellenséges lesz a lakóival

Egy tavaly elvégzett kutatás számítógéppel modellezte a Föld eljövendő 250 millió éves történetét. A szuperszámítógépekkel elvégzett és a földi klíma változásaira vonatkozó prognózis minden, csak nem éppen szívderítő. A modellszámítás eredménye szerint a jövőt megint egy, a jelenlegi szárazföldekből összeálló szuperkontinens fogja uralni, de ellentétben az utolsó ilyen jellegű formációval, a Pangeával, az új szuperkontinens lakhatatlan lesz a magasan fejlett gerinces élet számára. 

Itt helyezkedtek volna el a mai országok a Pangea szuperkontinensen
Fotó: Massimo Pietrobon

"A távoli jövő kilátásai nagyon borúsnak tűnnek" - erősítette meg közleményében Alexander Farnsworth, a Bristoli Egyetem Cabot Környezetvédelmi Intézetének vezető kutatója és a tanulmány vezető szerzője. „

A szén-dioxid szintje a jelenlegi duplájára növekedhet

– magyarázta. „Mivel a Nap várhatóan körülbelül 2,5 százalékkal több sugárzást fog kibocsátani, és a szuperkontinens elsősorban a forró, nedves trópusi területeken lesz, a bolygó nagyobb része +40 és +70 °C fok közötti hőmérséklettel nézhet majd szembe." Az új szuperkontinensen – amelynek az ősi Pangea szuperkontinensre utalva a Pangea Ultima nevet adták a tudósok – „hármas csapás” uralkodna – mondta Farnsworth. 

AÍgy fog kinézni az új szuperkontinens, a Pangea Ultima a modellszámítások szerint
Fotó: NASA

A Föld légkörében nemcsak a jelenlegi szintnél körülbelül 50 százalékkal lesz több a szén-dioxid; és nemcsak a Nap válik forróbbá mint jelenleg – ez minden csillaggal megtörténik ahogy öregszik, a gravitáció és a magon belül zajló fúzió kölcsönhatása miatt –, hanem magának a szuperkontinensnek a mérete is szinte teljesen lakhatatlanná fogja tenni azt. Ennek az oka az úgynevezett kontinentális hatás – az a tény, hogy a part menti területek hűvösebbek és nedvesebbek, mint a szárazföldi területek, és amiért a nyári és téli hőmérsékletek sokkal szélsőségesebbek lehetnek.

Az elviselhetetlen hőség végleg megpecsételné a sorsunkat

"Az eredmény egy olyan többnyire ellenséges környezet, amely nélkülözi az emlősök számára nélkülözhetetlen táplálékot és vízforrást" - mondta Farnsworth, a tanulmány vezető szerzője. „A 40 és 50 Celsius-fok közötti széles körben elterjed átlaghőmérséklet és a még nagyobb napi szélsőségek, valamint a magas páratartalom végső soron megpecsételné a sorsunkat."

 Az emberek – sok más fajjal együtt – elpusztulnának, mivel képtelenek lennének a verejtéken keresztül leadni az extrém hőmennyiséget, lehűtve a testüket.

 "Úgy gondoljuk, hogy a szén-dioxid a jelenlegi körülbelül 400 ppm-ről pár millió év múlva több mint 600 ppm-re emelkedhet" - magyarázta Benjamin Mills professzor, a Leedsi Egyetem földrendszer-fejlődés szaktudósa, és a tanulmány modellszámításainak vezetője.

Élhetetlen forró és pokoli világgá fog változni a Föld a jövőben
Fotó: Pixels

 "Természetesen ez a számítás azt feltételezi, hogy az emberiség előbb-utóbb abbahagyja a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, különben sokkal-sokkal hamarabb látni fogjuk ezeket a számokat" – vélekedik Benjamin Mills.

Tehát, bár a tanulmány drámai képet fest arról, hogy milyen lesz a Föld sok millió év múlva, a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ne felejtsük el az aktuális problémákat sem.

”Létfontosságú, hogy ne tévesszük szem elől a jelenlegi klímaválságunkat sem” – hívja fel a figyelmet a jelen egyik kihívására Eunice Lo, a Bristoli Egyetem éghajlatváltozással és egészséggel foglalkozó kutatója és a tanulmány társszerzője. A szélsőséges hőhullámok már most is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek sokak számára. 

A tanulmány teljes terjedelmében a Nature Geoscience szaklapban olvasható el.