Hihetetlen üstökös tart a Föld felé, túlragyoghatja a csillagokat is

Jó eséllyel szabad szemmel is látható lesz egy üstökös, amely szeptemberben ér a Föld közelébe. Majdnem az összes csillagnál fényesebb lesz.

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös jelenleg csak távcsövekkel látható, de ez érthető, hiszen egyelőre távol van a Naptól. Idővel egyre fényesebbé fog válni, októberben pedig fényessége megközelítheti akár a Vénuszét is, amely az éjszakai égbolt legfényesebb égiteste - írja az IFL Science tudományos portál.

A közeledő üstökös majdnem olyan fényes lesz, mint a Vénusz (illusztráció)
Fotó: Science Photo Library via AFP

Az üstökös Naphoz legközelebbi áthaladása szeptember 27-én várható, és 58,6 millió kilométerre lesz csillagunktól. Ez körülbelül a Nap-Merkúr távolságnak felel meg. Néhány héttel később, október 12-én ismét közelebb kerül a Földhöz, ekkor nagyjából 70,6 millió kilométerre lesz tőlünk. Maximális fényessége erre az időszakra tehető.

Az üstökös egyes becslések szerint négy csillag kivételével az égbolt összes csillagát túlragyogja.

Egy még optimistább jóslat szerint a C/2023 A3 a Jupiternél fényesebb, de a Vénusznál valamennyivel halványabb lesz. Ez a fényesség elég ahhoz, hogy az üstökös napnyugtakor is jól látszódjon.

Így fedezték fel a C/2023 A3 üstököst

Az üstököst több mint 15 hónappal ezelőtt fedezte fel egymástól függetlenül két obszervatórium. Először a Zijinshan Csillagászati Obszervatórium (Purple Mountain Observatory) észlelte, de ekkor az üstökös nagyon halvány volt, így nem lehetett további megfigyeléseket végezni. Az objektumot következőleg a dél-afrikai Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) aszteroidafigyelő rendszer detektálta.

A Naprendszer vándorai

Az üstökösök olyan kisebb tömegű égitestek, amelyek igen megnyúlt pályán keringenek a Nap körül. Amikor az üstökösök napközelbe érnek, a kőzetmagjukat összecementáló jég a hő hatására párologni kezd, és az így kiszabaduló gázokból alakul ki a mag körüli kóma, valamint az üstökösök leglátványosabb része, az igen hosszú csóva. Az üstökösöket alapvetően a kóma, illetve a csóva jelenléte különbözteti meg az aszteroidáktól. A csóvát alkotó gázok a sugárnyomás miatt mindig a Nappal ellentétes irányba mozognak, így a csóva is mindig merőleges szöget zár be a Naphoz képest az üstökös pályasíkján.

Noha jelenleg már több ezer üstököst katalogizáltak a csillagászok, és az újabb felfedezésekkel folyamatosan gyarapodik a számuk, éves átlagban mindössze egyetlen olyan üstökös érkezik napközelbe, ami kellően fényes ahhoz, hogy szabad szemmel is megpillanthassuk.