A koalák képesek előrejelezni a legforróbb nyári napokat és felkészülni rá

Dr. Valentina Mella egy megjelölt koalát tart.

A koalák korábban véltnél nagyobb mértékben képesek szabályozni a hőmérsékletüket, de ez aggasztónak bizonyulhat a globális felmelegedés fokozódásával. - írja a Sydneyi Egyetem honlapján.

Első ízben figyelték meg, hogy a szabadon tartott koalák szabályozzák a hőmérsékletüket a legforróbb nyári napokat megelőzően: jóval az átlag alá A csökkentik hőmérsékletüket a hűvösebb reggeli kondíciók alatt. Ami erősen azt sugallja, hogy a koalák a reggeli kondíciók alapján előre jelzik a legforróbb napokat és maghőmérsékletüket ehhez igazítják. Korábban nem láttak ilyet koaláknál.

A Sydney-i Egyetem tudósai 2019-ben több, mint két héten át megfigyeltek egy koala kolóniát az év legforróbb időszakában Új-Dél-Wales északnyugati részén. A tanulmány legforróbb napján (40.8 Celsius-fok) a tudósok rögzítették a koaláknál valaha mért legmagasabb testhőmérsékletet (40.8 Celsius-fok). De ugyanazon a reggelen dokumentálták a koaláknál valaha mért legalacsonyabb testhőmérsékletet is (32.4 Celsius-fok), ami azt mutatja, hogy a veszélyeztetett faj a korábban véltél nagyobb mértékben szabályozza a testhőmérsékletét

Az önszabályozáshoz az kell, hogy a koalák az éjszakai és a kora reggeli kondíciók alapján előre jelezzék az extrém hőmérsékletet és ahhoz igazítják a testhőmérsékletüket. 

A kutatást a Conservation Physiology magazinban publikálták.

A kutatás vezetője azt nyilatkozta, hogy eredményeik azt mutatják, hogy a levegő hőmérséklete és a koalák testhőmérséklete szorosan össze van hangolva. Ami meglepte őket az, hogy a koalák „hagyták”, hogy maghőmérsékletük a környezeti kondíciókkal fluktuáljanak, ami egy lehetséges adaptív taktika, hogy csökkentsék a párolgási hűlést,amivel 18% vizet megspórolnak.

Úgy tűnik, hogy a testhőmérséklet önszabályzása fontosabb szerepet játszhat abban, hogy túléljék a legforróbb napokat, mint az ismert taktikák, mint például a faölelés.

A koalák általában arra törekednek, hogy 36.3 Celsius-fokon tartsák a mag-testhőmérsékletüket 2.4. Celsius-fokon belül. Forró napokon ez a hőszabályzásnak egy adaptív formája, ami ahelyett, hogy vízhasználattal és egyéb technikákkal megkísérelné szigorúan a normál tartományon tartani a testhőmérsékletet, biztosít egy tartományt, amin belül a testhő a léghőmérséklettel emelkedik.

 

De ahogy a klímaváltozással emelkedik a hőmérséklet, ez a túlélési technika veszélyessé válhat. 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet végzetes lehet a levéllel táplálkozó emlősök számára.

A koaláknak fiziológiai és viselkedésbeli módszerek vannak arra, hogy szabályozzák a testhőmérsékletüket, például a nagyon jól szigetelő bunda, az a képesség, hogy koncentrálják a vizeletüket megtartandó a vizet és alacsony metabolizmusuk, ami csökkenti a hőtermelést. Azt is megfigyelték, hogy a koalák lihegnek és nyalogatják a bundájukat, ami elősegíti párolgási hűtést. Hűvösebb mikroélőhelyeket is keresnek és alkalmazzák a faölelő pózokat, hogy hőt cseréljenek a hűvösebb fákkal. A kutatócsapat korábban azt is dokumentálta, hogy a koalák szabadon hozzáférhető vizet isznak a nagyon forró napokon, ami korábban ismeretlen viselkedés volt.

Dr. Valentina Mella egy megjelölt koalát tart.
Fotó: University of Sydney

Bár forró napokon megfigyelték a faölelést, úgy tűnik ez nem markánsan nem csökkenti a mag-testhőmérsékletet. Bár ez lehet, hogy részben a fafajoknak köszönhető, ennél a koala populációnál ez nem lehet a testhőmérséklet szabályozásának központi stratégiája.

Ez Gunnedah közelében megfigyelt populáció idősebb és mint sok koala kolónia, klamídiában szenved.

A kutatók kiemelik, hogy az összes tanulmányban megfigyelt összes koala hat hónap múlva is életeben volt, ami annak jele, hogy testhőmérsékletnek a vártnál nagyobb fokú szabályzása egy túlélési technika a fajnál.

A globális klíma modellek azt jelzik előre, hogy a száraz, forró időjárás fokozódni fog és az aszályok gyakorisága, tartama és súlyossága növekedni fog. Ez a koalákat és más fakúszó, levéllel táplálkozó emlősöket valószínűleg termális limitjük felé fogja tolni.

(Forrás: University of Sydney:  https://www.sydney.edu.au/)