A felfedezés jelentős, mert a kereszténység korai napjaiból származik. Mostanáig egy a 11. századból való kódex volt Tamás Evangéliumának legrégibb ismert görög változata, ami valószínűleg Kr.u. a 2. században íródott. Az Evangélium, mely az egyik bibliai apokrif, epizódokat mond el Jézus gyermekkorából. Az apokrifek nem kerültek be a Bibliába, de nagyon népszerűek és széles körben elterjedtek voltak az ókorban és a középkorban.
„ A szöveg rendkívül érdekes a kutatás számára. Egyrészt, mert a 4-5- századra datáljuk, tehát a legkorábbi ismert másolat. Másrészt, mert új bepillantást nyertünk a szöveg átvitelébe.” - nyilatkozza Lajos Berkes, a Humbold Egyetem Teológia Fakultásának előadója.
Gabriel Nocchi Macedo, a belgiumi Liége Egyetem kutatója azt mondja, felfedezésük megerősíti azt a jelenlegi értékelést, hogy Tamás Gyermekség Evangéliuma eredetileg görögül íródott.
Digitális eszközökkel fejtették meg a papiruszt
A töredék 11 x 5 centiméter, és 13 teljes sor görög betűt tartalmaz, körülbelül 10 betűt vonalanként, és az ókori Egyiptom késői időszakából származik. A papirusszal hosszú ideig nem foglalkoztak, mert jelentéktelennek tartották.
Berkes azt mondja, úgy gondolták, hogy egy mindennapi dokumentum része, mint például egy privát levél, vagy egy bevásárlólista, mert a kézírás olyan ügyetlennek tűnik.
Először a Jézus szót vették észre a szövegben. Aztán összehasonlítva számos más digitalizált papirusszal, betűről betűre megfejtették és gyorsan rájöttek, hogy ez nem lehet egy mindennapi dokumentum. Más kulcs kifejezéseket használva, mint például a „kukorékolás”, vagy az „ág”, amiket papírológusok más korai keresztény szövegekben keresnek, rájöttek, hogy ez Tamás Gyermekség Evangéliuma.
Az Evangélium már ismert kézirataival való összehasonlításból tudták hogy ez a szöveg a legkorábbi. Követi az eredeti szöveget, ami a kutatás jelenlegi állapota szerint Kr.u. a 2. században íródott.
A papirusz tartalma és eredete
A két kutató azt feltételezi, hogy az Evangélium másolata írás gyakorlatként keletkezett egy iskolában, vagy egy kolostorban, mivel a kézírás ügyetlen, a sorok szabálytalanok, és más dolgok miatt.
A töredéken lévő néhány szó azt mutatja, hogy a szöveg a „verebek életrekeltése” kezdetét írja le, ami Jézus gyermekkorának egy epizódja, melyet Tamás Evangéliumában a „második csodának”tekintenek: Jézus egy rohanó patak gázlójánál játszik és 12 verebet formáz lágy agyagból, amit a sárban talál. Amikor apja, József megdorgálja, és kérdezi, hogy miért csinál ilyen dolgokat a szent Szombaton, az 5 éves Jézus tapsol a kezeivel és életre kelti az agyagfigurákat.
(Forrás: Humboldt Egyetem: https://www.hu-berlin.de/)