A sofőr figyelmetlensége vezetett az osztrák–magyar trónörökös halálához

a merénylet pillanata

Fotó: Fotó: wikipedia

A bécsi vezetés nem tekintett Boszniára ellenséges területként. Ferenc Ferdinánd és felesége ezért is mertek belevágni a balkáni útjukba, de nem számoltak azzal, hogy a nacionalista terrorszervezetek ott lesznek, ahol ők megjelennek. Az ellenük irányuló merénylet sikeréhez mindkét oldal amatőr szervezésére szükség volt. Az osztrák–magyar trónörökös halála egész Európa lángba borulását eredményezte.

Ferenc Ferdinánd meggyilkolása nem előzmény nélküli esemény az első világháborúhoz vezető események sorában. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1908-ban annektálta Boszniát. Ezt követően a pánszláv és szerb nacionalista szervezetek hét alkalommal kíséreltek meg merényletet a Habsburg-család tagjai ellen 1910-1914 között.

A délszláv terroristák– mint később kiderült – magasrangú szerb katonatisztek és a szerb kormány „félhivatalos” támogatását is élvezték. 

A merényletet elkövető Gavrilo Princip mögött álló Fekete Kéz feje például nem volt más, mint Dragutin Dimitrijević ezredes, aki amellett, hogy a szerb hírszerzés vezetője, a belpolitikai ügyek tekintetében is megkerülhetetlen figura volt. 

A boszniai út

Miután a vezérkari főnöki pozícióért vívott harcot elvesztette és Bosznia katonai kormányzójának nevezték ki, Oscar Potiorek táborszernagy igyekezett minél előnyösebb pozíciót kiharcolni magának. Így meghívta a trónörökös Ferenc Ferdinánd főherceget és feleségét, Chotek Zsófiát, hogy megszemléljék a város nevezetességeit és a közelben szervezett hadgyakorlatot. 

 Ferenc Ferdinánd főherceg
Fotó: wikipedia

A tizenegyedik házassági évfordulójuk közeledtére tekintettel elfogadták a meghívást. A bosnyák fővárosban szívesen látták őket az emberek, így mindenki úgy érezte, minden rendben.

Hibák sokasága – mindkét oldalon

A merénylők reggel nyolc órakor gyülekeztek a Vlajnić cukrászdában, ahol pisztolyokat, kézigránátokat és ciánkapszulát – utóbbit arra az esetre, ha nem tudnának elmenekülni – vettek magukhoz. 

Délelőtt tíz órakor a főherceg elhagyta a katonai tábort, majd a városházához ment egy hét autóból álló konvojjal, amiből ő a másodikban foglalt helyet. Az autóban ült még felesége, illetve maga Potiorek is. 

Chotek Zsófia
Fotó: wikipedia

A gyilkossági kísérlet meglehetősen bizonytalanul indult, ugyanis az első két merénylő azért nem dobta el a saját gránátját, mert az egyikük nem volt biztos a trónörökös kilétében, a másik pedig megsajnálta Zsófiát. Azonban amikor az autó Nedeljko Čabrinović mellé ért, ő már nem tétlenkedett, eldobta a robbanóeszközét. Ez sikertelen kísérlet volt, mert a sofőr a gázra lépett, és a gránát végül az úton robbant fel. 

Čabrinović bevette a ciánt, de az nem hatott, és végül elfogták. A főherceg útvonalát ugyan módosították, de a sofőr tévedésből az eredeti irányban haladt tovább. Ezt Potiorek észrevette, és megállásra intette a járművet, de a legrosszabb pillanatban: a gépkocsi épp Principtől néhány méterre állt meg. 

A híresen rossz lövészeti ismeretekkel rendelkező Princip nem tétovázott, elővette pisztolyát, a főhercegi párhoz lépett és Zsófiát hasba lőtte, Ferenc Ferdinándnak pedig a nyaki ütőerét találta el, akinek állítólag az utolsó szavai így hangzottak: „Es ist nichts”, vagyis „semmiség”.

Kivégzés helyett börtön

Princip – ahogyan Čabrinović is – bevette a ciánt, de nála sem hatott. A merénylőt elfogták és halálra is akarták ítélni, ám az esemény idején még nem töltötte be a huszadik életévét. Ez azért volt fontos, mert az akkori jogszabályok szerint húsz év alatti embert nem lehetett kivégezni, bármit is követett el, így börtönbe került. 

Gavrilo Princip – már a börtönévei alatt
Fotó: Photo by Ann Ronan Picture Library / Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP 

Čabrinović 1916-ban, Princip pedig két évvel később a börtönben halt meg. 

A bécsi koronatanácsban heves viták dúltak ezután, hogy miként reagáljanak a kialakult helyzetre. Július 23-án a dualista birodalom egy ultimátumot küldött Szerbiának, de ezt a király, I. Péter elutasította. A merénylet után kereken egy hónappal később a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ami egyben a világháború kezdetét is jelentette. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.