A vadonatúj eredmény szerint az örökítőanyagunkban, vagyis a DNS-ben létezik egy gyenge pont, ami a betegségben szenvedő emberek 95 százalékánál megtalálható.
Emiatt a genetikai tényező miatt az immunsejtek megzavarodnak,és gyulladást váltanak ki a bélrendszerben
– írja a BBC cikke.
Szerencsére a kutatócsoportnak a laboratóriumi kísérletek során sikerült olyan, már létező gyógyszereket találnia, amelyek visszafordíthatják a betegséget. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, hamarosan kezdődhetnek a humán klinikai vizsgálatok.
A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás a gyulladásos bélbetegségek leggyakoribb formái. Becslések szerint félmillió embert érintenek csak az Egyesült Királyságban. Főként tinédzserkorban és fiatal felnőttkorban alakulnak ki.
A makrofág a fehérvérsejtek egyik típusa. Az immunrendszer kulcsfontosságú része és jelentős szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában.
A makrofágok elárasztják a bélnyálkahártyát, ahol olyan vegyi anyagokat - úgynevezett citokineket - szabadítanak fel, amelyek masszív gyulladáshoz vezetnek.
Normális esetben a gyulladás a szervezet fertőzésre adott válaszreakciójának része, de ha túl hosszú ideig tart, az pusztító egészségügyi következményekkel járhat.
A Francis Crick Intézet és a University College London kutatócsoportja alapos genetikai elemzéssel próbálta felderíteni a gyulladásos bélbetegségek okát.
A kutatómunka során sikerült azonosítani egy olyan DNS-szakaszt, amelyről kiderült, hogy a makrofágok „főszabályozója”, és így váltja ki a gyulladást.
A gén olyan gyulladáskeltő vegyi anyagokat szabályoz, amelyeket a makrofágok bocsátanak ki. Egyes emberek olyan génváltozattal születnek, amely hajlamossá teszi a szervezetüket a túlzott válaszreakcióra.
A Nature folyóiratban részletesen ismertetett további kísérletek azt mutatták, hogy léteznek olyan engedélyezett gyógyszerek, amelyek más betegségek, például a rák esetén már bizonyítottak, és a bélbetegeknél megfigyelhető túlzott gyulladást is csillapíthatják. Jelenleg a legnagyobb kihívást a készítmények kalibrálása jelenti, vagyis úgy kell módosítani őket, hogy a hatóanyagok kizárólag a makrofágokat támadják, a többi immunsejtet pedig békén hagyják. Ezzel elkerülhetővé válnának a káros mellékhatások.
Ha minden a terveknek megfelelően alakul, öt éven belül elkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.
A Crohn-betegség és a vastagbélgyulladás összetett, élethosszig tartó betegségek, amelyekre jelenleg nincs gyógymód. A mostanihoz hasonló kutatások ugyanakkor segítenek megválaszolni néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy mi okozza az említett betegségeket. A genetikai hajlam azonban nem minden, a túlzott antibiotikum-használat és a helytelen táplálkozás is előidézhet gyulladásos bélbetegségeket.
A gyulladásos bélbetegség nem azonos az irritábilis bél szindrómával (vagy IBS-el), bár egyes tünetek mindkét állapotnál megjelenhetnek. Az IBD-t csak akkor tudják sikerrel diagnosztizálni, ha a belek gyulladtak.