Az ókori teherhajóból mindössze egy halom kánaáni korsó látszott, mely több, mint 3.000 éve a Földközi-tenger fenekén feküdt. Ez az első ilyen fajta bizonyíték arra, hogy a bronzkori matrózok átkeltek a bármely közeli partról láthatatlan nyílt vizeken. Korábban, csak két ebből a korból származó teherhajót fedeztek fel: a Cape Gelidonya roncs és a híres Uluburun hajó, mindkettőt Törökország partjainál lévő sekély vizeiben találták.
Mostanáig az volt a feltételezés, hogy abban az időben a kereskedelmet kikötőből kikötőbe való biztos hajózással végezték úgy, hogy a partvonal látható volt. Most ez a felfedezés megváltoztatja az ókori hajós képességről való ismereteinket.
Erről a földrajzi pontról csak a horizont látható. A navigáláshoz valószínűleg az égitesteket használták. Azt nem tudni, miért süllyedt el a hajó, a két fő hipotézis az, hogy vagy viharba került, vagy kalózok támadták meg.
A hajóroncsot hagyományos búvárfelszereléssel nem lehet kutatni, ezért az Izraeli Régészeti Hatóság összeállt az Energean vállalattal, hogy átalakítsák a vállalat távirányítású basztiszkáfját, hogy óvatosan eltávolítsanak és felszínre hozzanak két edényt elemzésre, és hogy több információt szerezzenek az elsüllyedt hajóról. Kiderült, hogy a hajó körülbelül 12,192-14,0208 méter hosszú, ami edények százait szállította, amiből csak néhány látható az óceán feneke felett. A sáros fenék az edények egy második rétegét rejti, és úgy tűnik, hogy a hajó fagerendáit is sár temeti.
Főleg ilyen amforákat, amiket a ronccsal találtak, szállítottak a bronzkor késői szakaszában, ezekben nagy mennyiségű olajat, bort és mezőgazdasági termékeket lehetett szállítani. Az, hogy ilyen nagy mennyiségű amforát találtak egyetlen hajó fedélzetén annak bizonyossága, hogy jelentős kereskedelmi kapcsolat volt a származási ország és a Földközi-tenger partjain lévő ókori Közel-Keleti országok között.
Több mint kétnapos művelettel a csapat sikeresen eltávolított két amforát, óvatosan elvitték a hajó különböző területeiről, hogy minimalizálják a többi rakomány zavarását. Az Izraeli Régészeti Hatóság azt tervezi, hogy hamarosan kiterjedtebb ásatásokat végez, ami hihetetlen lehetőséget nyújt a hajó vizsgálatára. A hajót nagyrészt nem befolyásolta emberi tevékenység, vagy parti hullámok. https://www.origo.hu/tudomany/2018/04/szakertok-szerint-ket-evtizeden-belul-teljesen-osszeomlik-a-legendas-oceanjaro-roncsa
A késői bronzkor a tömérdek kereskedelem és a tengeri technológia fejlődésének időszaka volt, ami lehetővé tette, hogy nagy mennyiségű árut szállítsanak hajón. Ennek eredménye, hogy Földközi-tenger szerte virágzottak a kikötővárosok és fokozódtak a nemzetközi kapcsolatok, ami jól ismert az ókori szövegekből, mint például az „Amarna Levelek”. De azt is tudjuk a szövegekből, hogy a fokozott kalózkodás időszaka is volt, köztük a hírhedt Tengeri Emberek, akik jelentősen szétrombolták Egyiptom kereskedelmi útjait Levantéval.
(Forrás: Bibliai Régészeti Társaság: https://www.biblicalarchaeology.org/)