A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

A Cár-bomba erejét is felülmúlta a Krakatau kitörése

Krakatau-szigetcsoport vulkánjai
az 1680-as kitörést megörökítő metszet
Fotó: Wikipedia
Vágólapra másolva!
Az emberiség már hosszú ideje tudja, hogy az indonéz szigetvilág az egyik legaktívabb vulkanikus terület. Ám 1883. május 20-án egy olyan kitörés kezdődött, amely heteken át apró jelekben vetítette előre a jövőbeli eseményeket. Végül augusztus 27-én megtörtént a katasztrófa, ami számos életet követelt és a térképeket is újra kellett utána rajzolni.
Vágólapra másolva!

A Szunda-szorosban, Jáva és Szumátra között elhelyezkedő Krakatau-szigetcsoport vulkánjai már a megelőző évszázadokban is aktívak voltak. 1883-ban a Krakatau még egy lakatlan kis sziget volt több vulkánnal a területén. Jelenleg a szigetcsoport négy szigetből áll.

A Lang és a Verlaten egy jóval korábbi kitörés eredménye, a Rakata egy nagyobb sziget maradványa, ami a híres kitörés után maradt meg. A negyedik sziget, az Anak Krakatau 1927-ben emelkedett ki az 1883-as kalderából. 

Ezt megelőzően még három nagy vulkánkitörésről tudunk: 416-ban, 535-ben és 1680-ban. Utóbbiról egy német utazó, Johann Wilhelm Vogel naplójában így írt a kitörést követő évben: 

Csodálkozva néztem Krakatau szigetét, mely első szumátrai utam idején még teljesen zöld és fákkal borított volt, most viszont üszkösen és kopáran tárult a szemünk elé […] És amikor megkérdeztem a hajó kapitányát, hogy a fent említett sziget vulkánja mikor tört ki, azt mondta nekem, hogy ez 1680 májusában történt. […] Egy habkövet is mutatott, mely akkora volt, mint az ökle.”

Fokozódó aktivitás

Az 1883-as nagy kitörés előjelei május 20-án kezdődtek, ekkor a sziget legészakibb vulkánja Perbuatan ontott magából hamut egy 6 kilométer magas oszlopban, amit már messziről látni lehetett. Ezután átmenetileg elcsendesedett, de június 16-tól a szigeten vulkanikus tevékenység újra felerősödött, majd aktivitása augusztus 11-től egyre csak fokozódott.

Krakatau-szigetcsoport vulkánjai
litográfia az 1883-as kitörésről
Fotó: Wikipedia

 

Augusztus 26-án megtörtént a kitörés, és a vulkán még a 20 kilométerre lévő hajókat is eltalálta forró habköveivel. A feltörő gázok, láva, hamu és a kitörést követő szökőár ekkor már nyilvánvalóvá tette a közeli jövő eseményeit. 

Másnap reggel fél hatkor megkezdődtek a detonációk, amelyből összesen négyet jegyeztek fel. Ebből a harmadik volt a legerősebb, ami 160 kilométeres távolságban még 180 decibel erősségű volt (az emberi fül számára a fájdalomküszöb a 120 decibeles hangerősség). 

Ezt tartják a történelem legerősebb hanghatással járó jelenségének. 

A legjelentősebb robbanás által okozott lökéshullámok hétszer futották körbe a Földet, és hatásaik még öt nap elteltével is érzékelhetőek voltak. Ezeket mindenütt feljegyezték a barográfok, így a fennmaradt adatokból pontosan tudjuk, hogy mikor, hol és milyen erővel haladtak. De nemcsak a hang utazta körbe a bolygót, Anglia, Amerika és India partjainál periodikusan visszatérő óriáshullámokat is észleltek.

Szökőár és hamu

A következő napon a vulkán elcsendesült, utókitörései októberig tartottak. Addigra az eredeti szigetnek már csak kevesebb, mint 30%-a maradt meg. A kitörés és az azt követő szökőárak áldozatainak száma meghaladja a 36 ezret.

A vulkánból kiömlő hamu mennyisége a becslések szerint 24 köbkilométer lehetett, míg a detonáció ereje 200 megatonnás. Ez nagyjából 5000 Hirosimára dobott atombomba erejének felel meg, de még az ember által épített legerősebb tömegpusztítófegyverét, a Cár-bomba erejét is felülmúlja.

Az eseménynek meteorológiai kihatása is volt. Az 1884-es évben a Föld átlaghőmérséklete – ami csak 1888-ra állt vissza a katasztrófa előtti értékre – 1,2 Celsius fokkal csökkent. A kitörés nagy mennyiségű kén-dioxidot bocsátott a sztratoszférába, amit a szél bolygó-szerte szétszórt. Ez a felhők kénsav-koncentrációjának növekedéséhez vezetett.

Krakatau-szigetcsoport vulkánjai
az Anak Krakatau kitörése 2008-ban
Fotó: Wikipedia / Wikipedia

Ennek köszönhető a lehűlés, ugyanis a felhők így több napfényt tükröztek vissza, azonban a savasesők is jóval elterjedtebbek voltak és több pusztítást végeztek a talajban és növényvilágban.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!